Nehéz tárgyalások a státustörvényről

Kiéleződhet a magyar–szlovák viszony, miután Jaroslav Chlebo, a pozsonyi kabinet külügyi államtitkára kijelentette: a szlovák fél a státustörvény módszeres átalakítását várja Budapesttől, s ezzel kapcsolatban meg szeretné ismerni az egyértelmű magyar álláspontot.

Ma magyar szakértői küldöttség kezd tárgyalni Pozsonyban, hogy tisztázza a kedvezménytörvény értelmezése kapcsán kialakult nézetkülönbségeket. Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén megállapodás született arról, hogy a kedvezménytörvényt kismértékben módosítani kell, de csak a velencei bizottság jelentése alapján, s „az MKP ragaszkodik is ehhez a budapesti megegyezéshez”. Amennyiben a törvényt alapjaiban dolgozzák át, „kiürülhet a jogszabály olyannyira, hogy felesleges lesz a magyarigazolványok kiváltása a határon túli magyarok részéről” – vélekedik Bárdos Gyula.
Németh Zsolt volt külügyi államtitkár szerint a szlovák álláspont radikalizálódásának két oka van. Az egyik a közelgő választás, a másik ok sokkal komolyabb: a magyar kormány álláspontja hónapok óta bizonytalan, lebegtetett, s ennek következtében a pozsonyi kabinet úgy érzi, a kedvezménytörvény ügyében addig kell ütni a vasat, amíg meleg – hangoztatta lapunknak az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

A magyar kedvezménytörvény vélhetőleg hangsúlyosan kerül terítékre Kovács László ma kezdődő bukaresti látogatásán is. A román fél kiemelten kezeli az eseményt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a magyar diplomácia vezetőjét fogadja Adrian Nastase miniszterelnök és Ion Iliescu államfő is. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a státustörvény sorsának alakulásáról lapunknak kijelentette: nem baj, ha egy közös ügy kapcsán egy ideig „csend van” – ahogy ez Romániára jellemző volt az utóbbi időben. Az RMDSZ álláspontja különben változatlan a kérdésben – mondta az alakulat elnöke, hozzátéve, hogy ha a törvény a velencei bizottság észrevételei és a román–magyar kormányfői megállapodás szellemében módosul csak, az az erdélyi alkalmazásra semmilyen hatással nem lesz majd, az eddigi, gyakorlatilag zökkenőmentes folyamathoz viszonyítva.
Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő, a román alsóház külügyi bizottságának RMDSZ-es tagja ugyanebben a témában elmondta: a státustörvény elfogadását a Kárpát-medencei magyarság körében különleges szimpátia fogadta, a törvény alkalmazásának megkezdése után pedig bebizonyosodott, hogy az aggályok és vádaskodások, amelyek a magyar belpolitikában, vagy egyes szomszédos országok kormányainak részéről megfogalmazódtak, alaptalanok voltak. – Éppen ezért remélem azt, hogy a törvény tartalmát illetően módosításra nem kerül sor, bár a szlovák belpolitikai harc, a választási kampány „magas hangnemben” tárgyal erről a témáról – mondta a képviselő, aki emlékeztetett arra is, hogy az alkalmazást ellenőrző romániai vegyesbizottság meggyőződhetett róla: a folyamat nem ütközik semmilyen jogrendbe.
Kovács László bukaresti látogatásának nem feladata, hogy a kedvezménytörvény ügyében konkrét megállapodások szülessenek, és nem feladata, hogy konkrétan válaszoljon arra a stratégiai partnerségi kezdeményezésre, amelyet a román fél Medgyessy Péter miniszterelnök augusztusi látogatása alatt tett – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Tóth Tamás külügyi szóvivő. Hozzátette, a bukaresti megbeszéléseken ezek a kérdések természetesen szóba kerülhetnek, a szakértők előkészítő munkája pedig tovább folytatódik.
Németh Zsolt a bukaresti látogatástól azt várja, hogy végre megtudjuk, mi a magyar kormány álláspontja az Orbán–Nastase-megállapodással, illetve a státustörvény módosításával kapcsolatban. Valószínű, hogy ez hiábavaló várakozás lesz – tette hozzá a volt külügyi államtitkár. A magyar– román kapcsolatokban, elsősorban a tavaly decemberi egyetértési nyilatkozatnak köszönhetően viszonylagos nyugalmi állapot van, mondta. Németh szerint ez az állapot a román NATO-csatlakozási várakozásoknak is köszönhető, a magyar kormány azonban nem tudja vagy nem akarja kihasználni ezt a román magatartást arra, hogy világos álláspontot fogalmazzon meg a státustörvény módosításával kapcsolatban.
***
Ígéret a változtatásra. Erik Jürgens, a kedvezménytörvényt elemző jelentés szerzője esélyt lát arra, hogy a magyar fél az Európa Tanács jövő januári parlamenti közgyűléséig a felvetett elvárásoknak megfelelően módosítja a vitatott jogszabályt, s ezért a kérdés most nem kerül a szeptemberi közgyűlés plénuma elé. Tabajdi Csaba, a magyar ET-küldöttség vezetője arról tájékoztatta a jelentéstevőt és a jogi bizottságot, hogy az új magyar kormány kész változtatni a törvényen, úgy, hogy lehetőség szerint beépítse a végrehajtási rendeleteket, a velencei bizottság megállapításait, a magyar–román memorandumban foglaltakat és azokat a megegyezéseket, amelyek a magyar–szlovák tárgyalások eredményeként időközben megszületnek. (MTI)