A Szövetségi Alkotmányvédő Hivatal (BfV) specialistái „fenyegető helyzetet” emlegetnek, a lakosságnak több mint a fele pedig bevallottan szorongva várja szeptember 11-ét. A keresztényszociális Beckstein szerint az egy éve fennálló fenyegető helyzetet sokan lebecsülik, holott – mint mondta – „a terroristák nyugalmi és szervezési területének bizonyult Németország minden pillanatban bűncselekmény helyszínévé alakulhat át!”
A szociáldemokrata Schily szerint szervezetileg továbbra is működőképes a terrorizmus Németországban. A német biztonsági szervek az iszlám szélsőséges szervezetek között fokozott méretű kommunikációs és utazási aktivitást észleltek, és elsődlegesen amerikai és izraeli érdekeltségek elleni merényletektől tartanak.
Az Egyesült Államokat ért támadás után – amely Berlinben megszakította a magyar nagykövetség új épületének avatóünnepségét – Gerhard Schröder kancellár teljes támogatásáról biztosította Bush elnököt és a bűnügyi hivatal ötszáz fős antiterrorista csoporttal látott neki a nyomozásnak.
A nyomozás mondhatni kiábrándító és megdöbbentő eredménnyel zárult: a World Trade Center tornyait romba döntő gépek irányítói Hamburgból szervezték meg a tragikus akciót, és minden feltűnést elkerülve német földön dolgoztak huzamosabb időn keresztül az al-Kaida terrorszervezet megbízásából. A vallási fanatizmusból öngyilkosságra vállalkozó Mohammed Ata, Marvan Al-Sehi, Ziad Dzsarrah hármast már nem lehetett felelősségre vonni, a nyomozók figyelme így elsősorban a támadás logisztikai előkészítésének felderítésére irányult. Novemberben őrizetbe vették a marokkói származású Mounir Al-Motassadeq-et, ő lesz a német igazságszolgáltatás első, bíróság elé kerülő terroristavádlottja. Ezt támasztja alá a szövetségi államügyészség közleménye is, eszerint ugyanis a marokkói férfi „személyes és anyagi kapcsolatainak hátterét ismerve alaposan gyanúsítható azzal, hogy logisztikai műveletekkel tudatosan támogatta a terrorszervezetet”. Al-Motassadeq kezelte Al-Sehi bankszámláját és ebből a pénzből fedezték amerikai útjának, és az ott elvégzett pilótatanfolyamnak a költségeit. 2000. májusa és novembere között komoly összegek érkeztek erre a számlára.
Amíg a marokkói férfi ellen megkezdődik az eljárás, addig három további gyanúsítottat – Ramzi Binalsibot, Szaid Bahadzsit és Zakarija Esszebart – nemzetközi körözéssel kerestet a német főállamügyész. Kay Nehm egyébként újabb jelentős információkat remél az iraki Sadi A.-tól, akit tizenkét további iszlám személlyel együtt áprilisban tartóztattak le. A huszonöt esztendős Sadi A.-t azóta a Köln-ossendorfi fegyház biztonsági épületszárnyában hallgatják ki a bűnügyi hivatal emberei – vitatható eredménnyel. Nem tudják ugyanis megállapítani, hogy a meglepő készséggel és nyíltsággal beszélő fiatalember vallomásaiban mennyi az igazság és mennyi az „ezeregy éjszaka meséje”. Sadi A. azt állítja, hogy Afganisztánban Oszama bin Laden személyes testőrei között szolgált, majd a Tavhid-csoport vezetői közé tartozott, szoros kapcsolatot tartva a terrorfőnök egyik Iránba menekült főparancsnokával. A Tavhid-sejt a menekülő al-Kaida-harcosoknak szerzett be hamis útleveleket, és dolgozta ki számukra az Európába vezető utakat. Szerinte a körözött Ramzi Binalsib – fedőneve „Obeida” – Oszama bin Laden legmegbízhatóbb emberei közé tartozott.
A német bűnügyi hivatal nyomozói jöttek rá arra is, hogy Dzserba szigetén a tunéziai zsidók zsinagógája ellen elkövetett merénylet tettese is al-Kaida-kapcsolatokkal rendelkezett. A levegőbe repített teherautó huszonegy halálos áldozatot követelt, közöttük tizennégy német turista vesztette életét. Sulaiman Abu Gait, az al-Kaida szóvivője az arab al-Dzsazíra televízióállomásnak eljuttatott hangszalagon beismerte, hogy szervezete felelős a dzserbai gyilkosságért.
Belpolitikai szinten azonban sokkal inkább az Afganisztánba vezényelt Bundeswehr szerepe foglalkoztatta a német parlamentet. A legújabb hírek szerint a „speciális kommandósokra”, miután elfoglalták a távozó kanadai egységek helyét, fokozott feladatok várnak. A berlini védelmi minisztérium – tekintettel a koalíciós partner Zöldek pacifista szárnyára – igyekszik visszatartani a kommandósok bevetésével kapcsolatos híreket. A szeptember 11-e felé vezető úton a bajor tartományi belügyminiszter mindamellett annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hazai biztonsági intézkedések elmaradnak az EU-nemzetek normái mögött. „A nemzetközi terror megelőzésének érdekében ki kell toloncolni azokat a külföldieket, akikkel szemben a tervezett bűncselekmény elkövetésének gyanúja felmerül – még mielőtt terveik konkrét formákat öltenének!” – követelte Günther Beckstein.
Vízzel segít a rekkenő hőségben a MÁV
