Csitulni látszik a tengerentúlon az első fél évet beárnyékoló könyvelési botránysorozat okozta vihar. Azt még korai lenne kijelenteni, hogy a befektetők bizalmát sikerült helyreállítania az USA adminisztrációjának, de legalább újabb cégek nem keveredtek kreatív könyvelés gyanújába.
Veszélyes infláció
Váratlanul megemelkedett az infláció az eurózónában augusztusban. Az elemzői előrejelzések 1,9 százalékos pénzromlással kalkuláltak s ez megegyezett a júliusban mért inflációval, ezzel szemben az EU statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint – amelyet a múlt pénteken közölt – 2,1 százalékra kell számítani. Az Európai Központi Bank (EKB) két százalékban húzta meg az árstabilitáshoz szükséges inflációs határt, ennek ellenére a pénteki, 2,1-es számot úgy kommentálták, hogy az nem ad okot aggodalomra. Az Európai Bizottság szóvivője kijelentette: az infláció kézben tartható mind az eurózónában, mind az EU egészében. Bizakodóan vélekednek arról is, hogy az eurókészpénz bevezetése milyen mértékben járult hozzá az inflációhoz.
A következő hetekben, hónapokban az olaj árának esetleges emelkedése nehezítheti az infláció leszorítását. Az USA vezető politikusainak Irakot támadó kijelentései nyomán már olyan elemzői vélemények is napvilágot láttak, hogy a kőolaj ára akár negyven dollár közelébe is felugorhat. Az OPEC vezetői ezt folyamatosan cáfolják. Alvaro Silva, a kartell főtitkára pénteken megerősítette, hogy akár lesz háború az USA és Irak között, akár nem, tartani fogják a korábban kitűzött 22–28 dolláros ársávot. Az árszintet a termelési kvótákon keresztül befolyásolhatja a szervezet. A jelenleg érvényes összkvóta 21,7 millió hordó naponta, de piaci információk szerint ezt máris 1,5 millió hordóval túlteljesítik. A szervezeten kívüli olajtermelők szintén többet termelnek annál, mint amennyire az OPEC-cel történt megállapodás alapján joguk lenne. Ennek ellenére a múlt héten a kőolaj jegyzési ára 26-28 dollár között mozgott.
Vesztes a Nasdaq
A tőzsdeindexek mozgása az elmúlt héten a világ valamennyi fontos piacán a befektetők pesszimizmusára utalt. Hétfőn Japánban még drágultak a részvények, s a Nikkei a hónapban először lépte át a tízezer pontos lélektani határt, de innen ismét lefelé vette az irányt s pénteken már 9619 pontot, azaz 2,5 százalékkal kevesebbet mutatott, mint egy héttel korábban. Hasonló arányú, 2,4 százalékos lecsúszást szenvedett a New York-i Dow Jones ipari index. Ezzel öt hétig tartó emelkedő szakasz ért véget. A legnagyobb vesztes a fejlett technológiai társaságok papírjait tömörítő Nasdaq Composite volt, amely majdnem öt százalékkal került lejjebb az utóbbi öt kereskedési napon. Az európai indexek e két érték közötti mértékben csökkentek: Frankfurtban átlagosan három százalékkal, Londonban 3,7 százalékkal olcsóbbodtak a részvények.
Aktív vállalatok
A hazai részvényárak többsége – és ennek következtében a részvényindex – csak jelentős vállalati események hatására tudott a kedvezőtlen nemzetközi környezetből kitörni. A BUX fél százalékkal erősödött az elmúlt héten s ebben elsőszámú segítője a Richter volt. A társaság stabil gazdálkodásáról adott számot a hó elején a második negyedéves gyorsjelentésében, s ez jó alapot szolgáltatott a bekövetkezett árfolyam-emelkedéshez. A felívelés a tavaly elkezdett lengyel akvizíció múlt héten történt lezárásának hírére történt meg. A Richter ellenőrző pakettet szerzett a lengyel GZF Polfa gyógyszergyárban. A két gyártó termékstruktúrája jól kiegészíti egymást, a lengyel társaság hazai piacának 1,2 százalékát látja el. A Richternek az akvizíció előtt 0,8 százalékos piaci részesedése volt Lengyelországban s azt tervezik, hogy az együttes részesedésüket három százalékra emeljék. A felvásárlás szándéka már tavaly óta ismert volt s a múlt héten megtörtént szerződéskötés időpontja sem volt meglepetés a piaci szereplők számára, ezért – az ígéretes gazdasági előnyök ellenére is – az előzetes elemzői vélemények szerint ezt a piac már beépítette az árfolyamba. Mégis másképp történt: a Richter-papírok árfolyama 6,9 százalékkal drágult a múlt héten.
Szinte naponta szolgáltatott új híreket a Mol is. A hét elején arról értesülhettek a befektetők, hogy hamarosan rendkívüli közgyűlés lesz, ahol alaptőke-emelésről és személyi kérdésekről is döntenek majd a tulajdonosok. A piaci szereplők előbb arra számítottak, hogy a fontosabb vezetői posztokon változás történhet, de a hét közepén Hernádi Zsolt, a Mol elnöke úgy nyilatkozott: sem az elnöki, sem a vezérigazgatói poszton nem tervez változást az ÁPV Rt. A hét utolsó napján pedig azt jelentette be a társaság, hogy 12 millió dollárért értékesítette a Nitrogénművekben lévő részesedését. Ez az ügylet mintegy 2,6 milliárd forinttal javítja a Mol idei eredményét. Az olajipari részvénynyel hét közben 5300 forint körül kereskedtek a tőzsdén s az 5320 forintos záróár 1,6 százaléknyi nyereséget tartalmaz az előző pénteki árhoz képest.
A közepes likviditású papírok közül a Démász és a Rába öt-öt százalékkal drágult. Az áramszolgáltatóval kapcsolatban a legfontosabb hír a múlt hétfőn jelent meg: egy francia lap értesülése szerint a francia pénzügyminiszter arra szólította fel az állami kézben lévő Electricité de France-t (EdF), hogy nem nyereséges külföldi érdekeltségeitől szabaduljon meg. Az EdF-nek majdnem 61 százaléknyi részesedése van a Démászból. A magyar cég tavaly kétmilliárd forint nyereséget ért el, mégis megjelentek olyan elemzői vélemények, hogy az EdF-nél megrendelt portfólió-átrendezéskor ezt a pakettet is értékesítik.
A Rába részvényei élénk forgalomban 1230 forintig drágultak. Az élénkülés – mint az elmúlt években már többször – a várva várt honvédségi gépjárműtender miatt következett be.
Szélsőséges ármozgások után 3,6 százalékos nyereséggel fejezte be a hetet a kárpótlási jegy is, noha a Pénzügyminisztérium elhalasztotta a jegyek kivonására szóló tervének ismertetését.
Kétfarkú Kutya Pár
Vaddisznók garázdálkodnak a Városmajorban + videó
