Olvasótermek és kölcsönkönyvtárak

Az első kölcsönkönyvtárakat a XIX. század derekán egyre többen vették igénybe, miután a városi polgárok túl magasnak találták az egyesületek, kaszinók tagdíját. A könyvkereskedők egyszerű üzleteik hátsó helyiségeit rendezték be a közönség számára. Az olvasótermekben egy napi- vagy hetilap akár száz kézben is megfordult naponta.

A XIX. században a legnépszerűbb napi- és hetilapok – Vasárnapi Újság, A Hét, Új Idők – fellelhetősége a kaszinókon és kávéházakon túl kiterjedt az iparos- és kereskedőegyletekre, a gazda- és társaskörökre, vendéglőkre. Az alkalmi könyvtárak közkedveltségét mutatja, hogy 1884-ben egy felmérés szerint 328 kávéházban és étteremben volt olvasóhelyiség is.
Az első kölcsönkönyvtárakat egyre többen vették igénybe, miután az egyesületek, kaszinók tagdíja túl magas volt a városi polgárok számára. A könyvkereskedők egyszerű üzleteik hátsó helyiségeit rendezték be a közönségnek, akik itt a tagdíjhoz képest jelentéktelen összegekért jutottak hozzá a napi- és hetisajtóhoz, ráadásul regényeket is kölcsönözhettek. A kínált heti- és napilapokról a katalógusokban külön fejezet szólt.
A közel nyolcvan magyarországi kölcsönző mellett Budapesten a Haris bazárban berendezett Mandel Mór üzlete volt a legnépszerűbb. A kereskedések katalógusaiban külön fejezet szólt a kínált heti- és napilapokról.
1891-től a Budai Könyvtáregyesület és az Erzsébet Népakadémia ugyancsak lehetővé tette a lapok hozzáférését, majd a század elején megnyitotta kapuit a Fővárosi Könyvtár is. A Múzeumok és Könyvtárak Tanácsa mintakatalógusokkal próbálta orientálni az intézmények megrendeléseit. A katalógusok sokat elárulnak arról, hogy melyek voltak a legolvasottabb, legkeresettebb orgánumok: egyértelmű a Vasárnapi Újság, az Új Idők és A Hét népszerűsége, valamint az élclapok, a női lapok, a szórakoztató képes hetilapok iránt is egyre nőtt a kereslet.
Az olvasók két nyelven olvastak, hiszen a magyar nyelv még az 1870-es években is háttérben volt a némettel szemben. Ez az arány csak az 1880–90-es években változott meg, azoknak a százezreknek köszönhetően, akik vidékről Budapestre költözködtek. A külföldi konkurencia is egyre nagyobb szerepet kapott: a polcokon mind nagyobb példányszámban jelentek meg a külföldi sajtótermékek. A Budapesti Negyed összesítése szerint Angliából az Illustrated Londos News, Franciaországból a Revue des Deux Mondes és az Illustration érkezett hazánkba, míg a német lapok közül a Gartenlaube, az Über Land und Meer, a Leipziger Illustrierte Zeitung, a Vom Fels zum Meer és a német regényújságok iránt nőtt meg a kereslet.
A szerkesztőségek és kiadók nehezményezték, hogy az olvasók egymás kezébe adják a lapokat, ahelyett, hogy megvásárolnák. Egy lapot többen is elolvastak, ezért fordulhatott elő az, hogy a Vasárnapi Újság, az Új Idők, az Ország-Világ, a Képes Családi Lapok csak tízezer előfizetőt jegyzett, A Hét pedig csak 3000-4000 példányban jelent meg. Ez ellen részben úgy is tiltakoztak, hogy nem adtak ingyenpéldányokat az igénylő intézményeknek.