Pártcélokat szolgált a Mécs-féle testület

Előre meghozott ítélet alapján munkálkodott a Mécs Imre által vezetett állambiztonsági múltat vizsgáló bizottság – jelentette ki Demeter Ervin volt nemzetbiztonsági miniszter. A politikus úgy véli: pártpolitikai célokat valósított meg a testület, ám szerinte ezért nem hibáztatható az ellenzék, amely azért nem vett részt a bizottság munkájában, mert azt kezdettől fogva törvénytelennek tartotta. Arról továbbra sem nyilatkozott, hogy ki az a kormánytag, akinek iratait a Horn–Kuncze kormány idején kivették az irattárból és máig nem vitték vissza.

Ti sem vagytok különbek a Deákné vásznánál – ezzel az előre meghozott ítélettel kezdett vizsgálódni az úgynevezett állambiztonsági múltat vizsgáló bizottság – jelentette ki lapunknak nyilatkozva Demeter Ervin volt nemzetbiztonsági miniszter. Hozzátette: a szocialista és a szabad demokrata képviselők, azért, hogy ezt az állítást bizonyítani tudják, semmitől sem riadtak viszsza, olyan politikusokat sároztak be, akik éppen hogy ellenálltak az állambiztonsági szervezetek korábbi beszervezési kísérletének. – Tiszta múltú embereket kényszerítettek arra, hogy ártatlanságukat bizonygassák – fogalmazott Demeter Ervin, aki szerint mindez nem maradhat következmények nélkül. Közölte: az alaptalanul hírbe hozott egykori kormánytagok minden bizonynyal perhez folyamodnak majd, így a bíróság fogja kimondani a személyiségi jogok megsértését. Hangsúlyozta: egyértelműen kiderült, hogy az adatszolgáltató szervezetek által a bizottságnak megküldött listát egyoldalúan kezelte a testület, így maradhatott le róla egy olyan kormánytag, akinek az iratait a Horn– Kuncze kormány idején, 1995-ben kivették a Belügyminisztérium irattárából és a dokumentumokat máig nem vitték vissza. Demeter nem kívánt válaszolni arra a kérdésünkre: konkrétan kiről van szó, illetve hány olyan személy neve szerepelt az adatszolgáltatók által küldött listán, amelyet Mécs Imre nem hozott nyilvánosságra. Megjegyezte azonban, hogy az ügyben a nemzetbiztonsági bizottsághoz fordul.
A volt miniszter azon felvetésünkre, hogy nem hibázott-e az ellenzék, amikor kivonult a Mécs-bizottságból lehetőséget adva ezzel az MSZP-nek és az SZDSZ-nak arra, hogy a testület munkáját pártpolitikai célokra használják fel, elmondta: a Fidesz és az MDF úgy ítélte meg, hogy a törvényes feltételek nélkül nem szabad nekikezdeni egy ilyen felelősségteljes vizsgálatnak.
Egyben leszögezte: bármennyire is szomorú a kormányoldal számára, eddig egyetlen személyről derült ki egyértelműen, hogy önként, fizetésért, fedőfoglalkozást vállalva szigorúan titkos tisztként az államrendőrségnek dolgozott, őt pedig Medgyessy Péternek hívják, aki ma a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Érdeklődésünkre, hogy Boros Imre egykori PHARE-miniszter esetéről mi a véleménye, úgy fogalmazott: az általam megismert iratok nagyon sok ellentmondást hordoznak, ami alapján nem zárható ki, hogy a „cég” bosszújáról van szó. Úgy ítélte meg, hogy ennek eldöntése egy alaposabb vizsgálatot igényel.
– A törvényes keretek között lefolytatott vizsgálatot az ellenzék úgy képzeli el, mint a III/III-asok esetében, azaz átvilágítóbírák közreműködésével. Akiket a törvényes vizsgálat során érintettnek találnának jogorvoslattal élhetnének, de ha megfellebbezhetetlenül bebizonyosodik érintettségük, a közéletből távozniuk kell – fűzte hozzá Demeter.
*
Még nem kapta meg a rendszerváltozást követően kormányzati szerepet vállaló politikusok állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság azokat az anonimizált iratokat, amelyeket a testület elnöke az érintettekkel kapcsolatban kért a hivataloktól. Mécs Imre, a vizsgálóbizottság elnöke elmondta: az érintetteknek szóló meghívókat már megfogalmazták, de azokat csak az iratok beérkezését követően postázzák.

Fazakas beismerte. A Horn-kormány ipari minisztere a rendszerváltozás előtt a Külkereskedelmi Minisztérium köztisztviselőjeként, a bécsi kereskedelmi kirendeltség titkáraként más szervek mellett a Belügyminisztériummal is együttműködött. Fazakas Szabolcs erről tegnap nyilatkozott az InfoRádiónak. Én ebben semmi szégyellnivalót nem látok – jelentette ki. Fazakas elmondása szerint a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban dolgozók számára természetes volt, hogy a társszervekkel együttműködik, ez munkakörük része volt. Hozzátette: meggyőződése szerint ez az ország érdekét szolgálta. Fazakas elmondta: eddig nem kapott meghívást a rendszerváltozást követően kormányzati szerepet vállaló politikusok állambiztonsági múltját vizsgáló parlamenti bizottság ülésére. (MTI)