Tisztázatlan kérdések a Gripenek körül

Egy hónap múlva derül ki, hogy a svéd partner egyáltalán hajlandó lesz-e módosítani a Gripenek lízingjéről Magyarországgal kötött szerződést a vadászgépek képességeinek javítása érdekében. A szocialista védelmi miniszter által vehemensen szorgalmazott lépést többen egy még nagyobb változtatás előszeleként értelmezik.

Tegnap érkezett haza Stockholmból Hollósi Nándor nyugalmazott altábornagy, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter főtanácsadója, aki a svéd fél elé tárta azokat a magyar igényeket, amelyek a szocialista–szabad demokrata kormányzat hatalomra kerülése után fogalmazódtak meg a Gripen-ügylet módosításával kapcsolatban. Mint ismeretes, hivatalba lépése óta a honvédelmi miniszter többször bírálta az eredeti szerződésben foglalt Gripenek harcászati képességeit, megkérdőjelezve NATO-interoperabilitásukat, „műrepülő gépnek” nevezve azokat. Miután a védelmi szövetség brüsszeli hivatalaiból is számos kritikus megjegyzés érkezett, hivatalos igénylistát állítottak össze, amely a gépek konfigurációjának jelentős módosítását, képességeinek növelését indítványozta, elsősorban a légi utántöltés és földi célok elleni precíziós csapásmérés megoldása vetődött fel megoldásra váró igényként.
Érkezését követő sajtótájékoztatóján Hollósi Nándor visszafogottabban nyilatkozott, mint indulását megelőzően, fogalmazása pedig lényegesen árnyaltabb volt, mint a honvédelmi miniszter korábbi nyilatkozatai. Mint azt a főtanácsadó elmondta, a Gripen-programot irányító svéd–magyar vegyes bizottság ülésén először megállapították, hogy az eredeti szerződésben foglaltak végrehajtása időarányos, majd előadták az új igényeket. Hollósi közölte, hogy a svédek nagyjából egy hónap múlva válaszolnak a felvetésekre, ám lapunk kérdésére válaszolva éreztette, hogy Magyarország tulajdonképpen kényszerpályán mozog, és kiszolgáltatott a kérdésben. Újságírói felvetésre, miszerint alternatívaként szóba került-e az egész ügylet törlése, a tanácsadó határozott nemmel válaszolt, hivatkozva Kovács László külügyminiszter korábbi, washingtoni kijelentéseire. Idő előttinek nevezte ugyanakkor azt a kérdést, menynyivel volna hajlandó Magyarország a jelenleg érvényes 108 milliárdnál többet fizetni a jobb képességű gépekért, és miként módosulna az ellentételezési program.
A nyugalmazott altábornagy cáfolata ellenére értesüléseink szerint továbbra sem kizárt, hogy amennyiben a svéd válasz nemleges vagy kedvezőtlen lesz a kért módosításokkal kapcsolatban, a kormányzat esetleg valóban alternatívák után néz. Ez gyakorlatban egyet jelentene azzal, hogy ismét esélyt kap az amerikai F–16-os. Ez a lépés forrásaink szerint ugyan jelentős anyagi veszteséggel járna (már kifizetett Gripen-részletek, esetleges kötbér), ám jelentős külpolitikai haszonnal kecsegtetné a Medgyessy-kabinetet, amely iránt a washingtoni kormányzat eddig a vártnál kevesebb érdeklődést tanúsított. Ebbe az irányba hat az a tény is, hogy Csehország az árvizek miatt egyelőre elállt a Gripen-beszerzéstől, és Václav Havel elnök esedékes washingtoni látogatása előtt jelezte, hogy amerikai vendéglátóival tárgyalni kíván „olcsóbb megoldásokról”.
A magyar–svéd szerződés módosításának felvetése, a gépek képességeinek növelése az előző kormány biztonságpolitikusai körében nemtetszést váltott ki. Simicskó István korábbi tárca nélküli miniszter például nemrégiben közleményben fejezte ki roszszallását. Ennek oka – és ezt a tavalyi döntést meghozó Orbán Viktor volt miniszterelnökhöz közel álló személyek is megerősítik – abban rejlik, hogy a Gripen magyarországi győzelme határozott biztonságpolitikai koncepción nyugodott, amelynek lényege az volt, hogy Magyarország harci alakulatokkal lehetőleg ne vegyen részt nemzetközi békefenntartó küldetésekben. Az elképzelés szerint a NATO-ban nem rendszeresített Gripent a szövetség nem igényelné nemzetközi feladatokra, a légi utántölthetőség hiánya pedig mintegy garancia lenne ennek elkerülésére. Míg tehát az előző kormány a gépeket kizárólag hazai védelmi (elsősorban légvédelmi) feladatokra szánta, addig a baloldali kabinet olyan eszközöket akar, amelyekkel nemzetközi feladatok vállalhatók, akár más kontinenseken is.
A svéd gépek magyarországi beszerzése egyébként az Orbán-kormány tavaly szeptemberi döntése óta is ádáz vita tárgya nemcsak a politika és a védelmi döntéshozatal szintjén, hanem a hazai repülő-szakmai közösség berkein belül is. Számukra némi csalódást okozott a Gripenek augusztusi kecskeméti, illetve taszári látogatása. Kecskeméti vadászpilótáktól származó információink szerint a közös repülések során a svédek súlyos korlátozások figyelembe- vételét kérték, arra hivatkozva, hogy semleges országként nincs tapasztalatuk az ilyesfajta közös repülésekben. Míg a gép korszerű elektronikája elismerést váltott ki a kecskeméti katonák körében, a gép manőverező képességét jóval gyengébbnek ítélték meg a MiG–29-esénél és az F–16-osénál, rendszereinek megbízhatóságával egyetemben. Megkeresésünkre a svéd védelmi minisztérium beszerzési hivatalának illetékesei elismerték a korlátozások tényét, ám hangsúlyozták, hogy azokra nem a Gripenek, hanem a feladat újszerűsége miatt, biztonsági okokból volt szükség.