Mekkora tőkével, milyen céllal és mikor alakult a társaság?
– A magyar kormány az 1999. évi 95-ös törvényben rendelkezett a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. Ebben kiemelt célként szerepel a gazdaságfejlesztés és elsődlegesen a beszállítói kapcsolatok megerősítése. 2002 márciusában az akkori Gazdasági Minisztérium egy elkülönített alapból 2,5 milliárd forintot átadott a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-nek azzal a céllal, hogy hozza létre a Beszállítói Befektető (BB) Rt.-t.
– Mi az elsődleges feladata az Rt.-nek?
– Társaságunk fő célkitűzése a kft. vagy rt. formában működő, elsősorban beszállítói tevékenységet végző vagy azzá válható kis- és középvállalkozások megerősítése, feltőkésítése. 2002 májusáig – a bejegyzés időpontjáig – előtársaságként működtünk. Ezalatt már elkezdtük keresni azokat a vállalkozásokat, amelyek potenciális partnereink lehetnek a jövőben. Kiemelt területnek tekintjük, de nem kizárólagosnak a járműipar, az elektronika, a gépipar, a környezetvédelmi ipar és a logisztikai szolgáltatások területét. Elsődlegesen gyártási tevékenységet végző vállalkozások feltőkésítésében kívánunk részt vállalni. Ez azt jelenti, hogy nem célunk tőkét befektetni kereskedelmi és közvetítő vállalkozásokba.
– Miért kapnak kiemelt szerepet önöknél ezek a cégek?
– Azért, mert azok a vállalkozások, amelyek jelenleg multinacionális vagy integrátori cégnek dolgoznak mint beszállítók, Magyarország teljes jogú EU-taggá válásakor szembekerülnek a külföldi konkurenciával. Ma az országhatár, valamint az, hogy még nem vagyunk EU-tagok, valamelyest csökkenti a konkurenciaharcot. Tekintettel arra, hogy a külföldi cégek tőkeerősebbek, piaci pozíciójuk jobb, korszerűbb technológiával rendelkeznek, azt eredményezi, hogy a hazai vállalkozások meghatározó része nem fogja bírni a versenyt. A BB Rt. feladata segíteni abban, hogy egyáltalán esélyük legyen talpon maradni ezeknek a cégeknek. Az általunk adott tőkeinjekcióval próbáljuk meg az adott vállalkozásokat olyan helyzetbe hozni, hogy sikerrel kerüljenek ki ebből a konkurenciaharcból.
– Változott a multik betelepülési kedve az utóbbi időben?
– Véleményem szerint mindenképpen. Amikor ugyanis a multinacionális cégek idetelepültek, annak az volt az elsődleges oka, hogy egy viszonylag stabil politikai-gazdasági környezetben a nyugat-európai árszintnél lényegesen olcsóbb és képzett munkaerő mellett Magyarországon olyan egyéb kedvezményeket is kaptak, ami vonzó volt számukra. Például helyi adókedvezményekkel, munkahelyteremtő és egyéb támogatásokkal ösztönözték a külföldi tőkebefektetőket. Az utóbbi években azonban a munkaerő ára jelentősen emelkedett hazánkban, a kedvezmények köre beszűkült, aminek következtében a multik elkezdtek befektetési lehetőségeket keresni kelet felé. Egyelőre ez a tendencia még csak a tájékozódás szintjén tart, illetve a multinacionális cégek tőlünk keletebbre való letelepedése még minimális, hiszen az ottani gazdasági környezet nem elég stabil. Ám a szakképzett munkaerő ott is megtalálható lényegesen olcsóbban, mint nálunk. Előbb-utóbb eljön az az idő, amikor tőlünk keletre is stabilizálódik a gazdaság helyzete s a multik erre lépnek tovább.
– Mivel lehet itt marasztalni a multikat?
– Többek között azzal, ha itt, Magyarországon egy olyan beszállítói hátteret sikerül kiépíteni, amelyik stabil, képes átvállalni bizonyos funkciókat – mint például a raktározási és készletezési feladatokat –, rugalmasan és gyorsan alkalmazkodik a változó igényekhez. Minél stabilabb, kiszámíthatóbb környezetet biztosítunk a multinacionális cégeknek, annál később jutnak el a továbblépés gondolatáig.
– A beszállítói tevékenység elég hálátlan feladat amiatt, hogy rendkívül gyorsan változhatnak a megrendelői igények, amihez alkalmazkodni kell.
– Valóban, a beszállítói vállalkozás eléggé kiszolgáltatott helyzetben van. Hiszen amenynyiben a multik piaci pozíciója változik vagy új terméket vezetnek be, abban a pillanatban a beszállítók felé felmerülő igény is megváltozik, csökken vagy nő. A beszállítással foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak kellően rugalmassá kell válniuk ahhoz, hogy folyamatosan alkalmazkodni tudjanak a változó igényekhez. Ezeket a problémákat csak úgy tudja hathatósan kezelni egy beszállítói vállalkozás, ha olyan magas szintű technológiával rendelkezik, amely alkalmassá teszi a meglévő termelési kapacitásának gyors átcsoportosítására.
– Ez azonban eléggé költségigényes feladat, amit a forráshiánnyal küszködő kis- és középvállalkozások nagy része nem tud vállalni. Milyen egyéb kiút létezik?
– Az, ha a vállalkozás nem egy lábon áll és nem csak egy multinacionális cég részére dolgozik. Ehhez azonban széles körű piaci ismeretekre, kapcsolatokra van szükség.
– Miben különbözik a BB Rt. tevékenysége a pénzintézetekétől?
– Ha valaki befektetni kíván egy vállalkozásba, akkor szeretné látni, hogy az megtérül és nem fogja elveszíteni a beruházott tőkéjét. A bank is azt vizsgálja egy cégnél, hogy a vállalkozás alkalmas-e arra, hogy viszszafizesse a kölcsönt, illetve azt vizsgálja még, hogy amennyiben nem képes visszafizetni a hitelt, abban az esetben milyen garanciákat, fedezetet tud a hitel mögé felállítani. Ha a BB Rt. is ugyanezen a módon gondolkodna, akkor úgy jelennénk meg a piacon, mint egy másik bank. Ám ez nem segítene a kis- és középvállalkozások helyzetén, hiszen ezek általában a tőkeszerkezetük miatt nem képesek arra, hogy bankoktól nagyobb kölcsönöket igényeljenek. Azt mindenképpen látni kell azonban, hogy a beszállítói kör nagy többsége kényszervállalkozásból nőtt ki. Ez azt jelenti, hogy a cég alapítói korábban vagy elvesztették előző munkahelyüket, vagy átszervezték a régi nagy állami vállalatot több kisebb egységre. Ők általában olyan vállalkozásba kezdtek, amihez korábbi munkájuk által értettek. Tevékenységüket megpróbálták valamilyen formában eladni, elsősorban régi kapcsolataik révén, illetve az újonnan megjelenő nagy multinacionális cégek számára. Ám jellemzőjük, hogy nagyon tőkeszegények. A kényszervállalkozásként alakult cégeknek igazából sosem volt befektetni való pénzeszközük, így a tevékenységből akarták fenntartani a vállalkozást, és mivel a beszállítói tevékenység profittermelő képessége nem olyan nagy, hogy abból jelentős pénzfelhalmozást lehessen megvalósítani, általában a vállalkozások fejlődése egy bizonyos szinten megállt. Arra már nincsen tőkéjük, hogy meglévő gépparkjuk korszerűsítését végrehajtsák. Tehát ez a kör az, amelyik rettenetesen éhes a tőkére, mert a megalapítástól kezdődően cipeli a vállalkozás összes terhét és épp emiatt nem felelnek meg a bankok számára.
– Miben különböznek a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-től?
– Elsősorban abban, hogy mi nem pénzügyi vállalkozás vagyunk. Az üzleti alapokra épülő befektetéseink viszonylag egy szűk kör – a beszállítói tevékenységet végző kis- és közepes vállalkozások – felé irányulnak. Tulajdonosi elvárás az, hogy csak azokat a kis- és középvállalkozásokat kívánjuk támogatni, amelyek már működnek, termelő tevékenységet, ezen belül is elsősorban beszállítói tevékenységet végeznek.
– Hogyan történik a feltőkésítés?
– Alaptőke-emelésen keresztül, ami azt jelenti, hogy az adott vállalkozás alaptőkéjét a BB Rt. fölemeli s ezzel tulajdonossá válik a vállalkozásban. A BB Rt. kizárólag kisebbségi, maximum 49,9 százalékos tulajdonrészt kíván szerezni. Ám bármilyen százalékkal szállunk be – részben a kontroll miatt, részben, hogy valamilyen biztosítékunk legyen –, a minősített kisebbséghez tartozó, azaz 25 százalék +1 szavazathoz tartozó jogokat szeretnénk fönntartani. Ez olyan biztosíték számunkra, ami azt jelenti, hogy az eredeti tulajdonos bizonyos dolgokat nem tud megtenni hozzájárulásunk nélkül, például nem kezdeményezhet felszámolási eljárást. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a napi, operatív munkában nem kívánunk részt venni, de a folyamatokat mindenképpen nyomon követjük. Támogatóan közreműködünk a vállalkozás fejlesztésében és egy, a vállalkozás adatszolgáltatására épülő monitoringrendszeren keresztül, folyamatosan elemezzük az eseményeket.
– Mekkora tőkével szállnak be egy cégbe?
– Szintén a tulajdonos elvárása volt az, hogy a BB Rt. rendelkezésére álló pénzösszeg ne aprózódjon szét, ezért legalább ötvenmillió forint legyen a befektetett tőke, de ne haladja meg a kétszázötvenmillió forintot. Ez az a tőkenagyság, amivel meg lehet lendíteni egy vállalkozást abban az esetben, ha az képes és alkalmas befogadni ezt a tőkét, illetve képes a befektetést kitermelni a három és hét év közötti futamidő alatt. A szerződéses időszak alatt az eredeti tulajdonos bármikor dönthet úgy, hogy kivásárolja a BB Rt. tulajdonrészét. Továbbá fontos, hogy a tőkebefektetés ingatlan és üzletrész vásárlására vagy régi, rossz hitelek kiváltására nem használható. A BB Rt.-vel történő szerződést kizáró ok lehet a negatív saját tőke és a rendezetlen köztartozás.
– Ez azt jelenti, hogy annak a cégnek, amellyel szerződnek, minimálisan ötvenmillió forintnak kell lennie az alaptőkéjének?
– Az alapítói szándékoknak megfelelően igen.
– De a legtöbb kis-és középvállalkozásnak éppen az a legnagyobb baja, hogy tőkeszegény.
– Ez valóban így van, ezért a BB Rt. ennek a kérdésnek az újragondolását kezdeményezi az alapítóknál s így lehet, hogy ez az összeg a későbbiekben mérséklődik.
– Milyen hozamelvárás van a befektetéssel szemben és milyenek a kivásárlási kondícióik?
– Körülbelül az inflációs ráta plusz öt-nyolc százalék a minimálisan elvárt hozam. Ez szükséges a folyamatos működés fenntartásához, a kihelyezett tőke értékállóságához és a működési költségek fedezésére. A kilépésről, a kivásárlás kondícióiról mindenkivel egyenként, előzetesen kötünk megállapodást. A végső kilépés egyébként létrejöhet az üzleti érték, a befektetés és az elvárt hozam alapján. A BB Rt. célja nem a tőke maximalizálása, hiszen nem „lecsontozni” akarjuk a vállalkozást, mert ebben az esetben nem érjük el azt a célt, amire az általunk kihelyezett pénzt szántuk. A BB Rt.-nél a tulajdonszerzés nem cél, hanem eszköz, ami azt jelenti, hogy azért válunk tulajdonossá, mert ilyen módon tudjuk tőkéhez juttatni az adott vállalkozást. Az az érdekünk, hogy közvetlenül a vállalkozásba és ne a tulajdonoshoz kerüljön a pénz, s ennek egyik módja a tőkeemelés.
– A BB Rt. ismertsége még minimálisnak mondható, hogyan próbálnak változtatni ezen?
– Minden szakmai rendezvényen részt veszünk és olyan szervezetekkel is felvettük a kapcsolatot, mint az ITDH, a Magyar Gépjárműgyártók Országos Szervezete, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Regionális Fejlesztési Holding szatellittársaságai és még sorolhatnám. Közös jellemzőjük, hogy szervezeteik az ország egész területén megtalálhatóak és közvetlen kapcsolatban vannak azokkal a cégekkel, amelyek potenciális partnereink lehetnek. Kezdeményeztük, hogy a továbbiakban koordináljuk szakmai együttműködésünket.
– Hány céggel vették fel a kapcsolatot és hány szerződés született?
– Először egy előminősítő folyamaton kell átesniük a számításba jöhető vállalkozásoknak, így idén április óta több mint negyven cégnél jártunk, amelyből sajnos a fele már az első körben kiesett, mert valamilyen szempontból nem felelt meg az elvárásoknak. Jelenleg két olyan vállalkozás van, amelylyel előrehaladott tárgyalásokat folytatunk, ezek egyike egy gépipari cég, amelyben kétszázmillió forint feletti összegben tervezünk alaptőke-emelést. Ma több mint tíz vállalkozásnál van folyamatban az előminősítés s arra számítunk, hogy idén, az előbb említett két vállalkozáson kívül, még két-három céggel tudunk szerződést kötni. Azt tervezzük, hogy a 2002-es üzleti évben háromszázmillió forintot helyezünk ki ezekhez a vállalatokhoz, ám az sem elképzelhetetlen, hogy ez az összeg ennél is több lesz. A 2003-as üzleti év tervezetében hatszázmillió forintnyi kihelyezés szerepel, amely szintén nőhet. A BB Rt. három év alatt kétmilliárd forint tőkét kíván kihelyezni, s becslésünk szerint három év után várható az első tőkekivonás és a tőke ismételt kihelyezése.
Országos Mentőszolgálat
Nagyon figyelnek a táborozó gyermekek biztonságára
