Újra megteltek a trágyatavak

Rákoshegy és Rákoscsaba lakossága évek óta sérelmezte, hogy a tőlük nem messze fekvő Ráset Rákosvölgye Sertéshizlaló és Tojástermelő Kft. telepéről elviselhetetlen bűz áradt. Az idén júliusban nem érzékeltek szagot a területet bejáró szakemberek. Nemrég azonban újra az ismerős bűz lepte el a XVII. kerület e részét. Kiss Lajos alpolgármester a nyári heves esőzésekkel magyarázta a víz újbóli megjelenését az üresnek látott gödrökben, míg lapunk úgy értesült, hogy nem szűnt meg teljesen a sertéstartással kapcsolatos régi, vízöblítéses technológia.

A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei 1999-ben megállapították: a Ráset Kft. tevékenysége veszélyezteti a környezetet és a vízbázist. A kft. külterületi ingatlanjain évtizedek óta tojótyúkot és sertést tartott. Az állati ürülék eltakarítására vízöblítéses technológiát alkalmazott, amelyhez trágyatározót működtetett. A négy földmedencés tározóban gyűjtötték az állattartásból keletkező, rendkívül nagy mennyiségű híg trágyát. Ez a típusú állattartás már évtizedek óta tartott, még a Rákosvölgye Ipari és Mezőgazdasági Szövetkezet kezdte meg itt a sertés- és baromfitartást.
A kilencvenes évektől a lakossági tiltakozások hatására a XVII. kerületi önkormányzat úgy döntött, hogy mindent megtesz a környezetszennyezés megszüntetése érdekében. Az önkormányzat 25 millió forintért vásárolta meg a kft. tulajdonában lévő Emlék utcai ingatlant, amelyet részletekben fizetnek ki. A Ráset Kft. a befolyó vételárból fedezte a tyúktelep felszámolását, a sertéstartásra pedig új almozási technikát vezetett be. Az öt tározóból négy felszámolására vállalt kötelezettséget a tojótyúktartás megszüntetésével, míg az ötödik tározót a szárazalmos sertéstartási technológiára történő átállással szüntetik majd meg.
Idén júliusban egy területbejáráson a környezetvédelmi felügyelőség emberei megállapították, hogy a már komposztálódott anyag nagy részét kitermelték és mezőgazdasági célra felhasználták az Agrikola Kft. által bérelt szántó 80 hektárnyi területén. Egy hígtrágya-tó még rekultivációra vár, amely a bejáráskor üres volt. Azóta azonban újra rendkívül erős bűz lepte el Rákoshegyet és Rákoscsabát. A panaszok hatására kedden, a hígtrágya-tavak környékének újbóli bejárásakor meglepetés érte az oda látogatókat: az üresnek mondott tó mellett további három volt tele vízzel. Kiss Lajos alpolgármester a rendkívül heves júliusi esőzésekkel magyarázta a váratlan látványt. Hozzátette: a 145 ezer tojótyúk napi 30-40 köbméter hígtrágya-termelése megszűnt. A 14 ezer, régi technikával történő sertéstartás10 köbméter szennyvizet eredményezett, ami az új technikára való áttéréssel szintén megszűnt. Jelenleg nyolcezer sertést tartanak az ólakban. A szerződés szerint a sertéstartás 2004-ben szűnik meg.
Lapunk az alpolgármester állításával szemben úgy értesült, hogy a sertéstartás úgynevezett vegyes rendszerben működik. Azaz: az almozásos technológia mellett még működik a régi, öblítéses eljárás is. Megtudtuk: a júliusi bejárás után tíz nappal a fővárosi és Pest megyei növény- és talajvédelmi szolgálat újra kivonult a helyszínre. Az üres tó újra tele volt vízzel és százméteres körzetben újra kellemetlen szagot éreztek. Bakos Péter, a XVIII. kerület önkormányzata környezetvédelmi bizottságának elnöke leszögezte: a Ráset Kft. eddig a tervezetnek megfelelően betartotta a szerződést, de ezután is a meghatározott ütemben kell eljárnia.