Napi sajtószemle

Die Welt
Csendes antiszemitizmus Magyarországon címmel és A zsidók keskeny pallón sétálnak – mutatja Kertész példája alcímmel Boris Kalnoky, a lap budapesti tudósítója egy fővárosi fodrászüzletben folyó beszélgetéssel kezdi cikkét. A fodrásznő Kertészről: „Miért nem vándorol ki Kanadába vagy valamilyen hasonló helyre? Azt mondja, hányingere van tőlünk. Hát akkor szerintem csomagolja be a Nobel-díját, és keressen egy jobb országot.” Kalnoky így folytatja: „Kertészről van szó, aki tegnap irodalmi Nobel-díjat kapott. Zsidó. Mint ilyen, gyakran megkísérelte, hogy a magyar társadalomnak elmagyarázza, hogy valahogyan ki kellene békülnie a múlttal…” A cikk harmadik bekezdése Csurka Istvánnak a Frankfurti Könyvvásáron Magyarországot képviselő írók elleni korábbi támadását ismerteti, amely szerint „csak zsidók képviselnék Magyarországot” Frankfurtban, és hogy „a tulajdonképpeni magyar szellemet a zsidó értelmiségiek »kulturális diktatúrája« elnyomja”. A tudósító szerint Magyarországon nem tapasztalható virulens antiszemitizmus és „alig” beszélhetünk a zsidók elleni erőszakról (Kalnoky az „alig”-ra nem idéz példát – L. I.). A magyarok büszkék arra, hogy annyi Nobel-díjasuk van, de azt elfelejtik, hogy legtöbbjük zsidó volt, s hogy csaknem mindegyikük külföldön lett sikeres – talán mert a társadalom nem fogadta el őket, olvasható a német konzervatív lapban.

The Christian Science Monitor
Két gazda, egy Európa, de két világ címmel az amerikai lap a határ által egymástól elválasztott, de csak egymástól négy kilométer távolságban lévő osztrák és cseh faluból küldött tudósítása bevezetőjében arról ír, hogy a két gazda és gazdaságuk közötti különbség az uniós csatlakozás után is minden bizonynyal megmarad. A csatlakozó országokban a gazdák ugyanis csak a negyedét kapják majd annak a támogatásnak, mint amit a nyugati gazdák kapnak. Franz Fischler EU-agrárbiztos szerint azonban ez „fair”, ugyanis a kelet-európai gazdáknak nem kell magas termesztési árakkal és minőségellenőrzéssel megbirkózniuk. Egy brit elemző szerint a dolog egyáltalában nem „fair”, csupán a csatlakozóknak nincs más választásuk. Brüsszel jelenleg évente 49 milliárd dollárt, vagyis teljes költségvetésének felét mezőgazdasági támogatásokra költi. A bővítéssel az uniós gazdák száma megkétszereződik és az Európai Bizottság attól tart, a költségvetése válságba kerül, ha a támogatást megkapják az újonnan jöttek is. A tudósító által meglátogatott osztrák gazda évente mintegy 28 000 dollár támogatást kap. A gazdaságok fennmaradása az osztrák idegenforgalomnak is érdeke, mert a szinte manikűrözött gazdaságok és pazar parasztházak látványa rengeteg turistát vonz. Ellentétben a kommunizmus éveiben tönkretett cseh gazdaságokkal. A megkérdezett cseh gazda elmondta: ha nem kapnak ugyanannyi támogatást, mint osztrák társaik, egyszerűen képtelenek lesznek versenyezni a piacokon.