Nyomás alatt a venezuelai elnök

Venezuelában a legfelsőbb bíróság tegnap elrendelte, az országos sztrájk olajiparban alkalmazott résztvevői az ország gazdasági érdekei miatt függesszék fel akciójukat. Az ellenzéki szervezők viszont úgy döntöttek, nem tesznek eleget a döntésnek. A dél-amerikai országban tegnap 19. napjába lépett az általános sztrájk, amelynek célja, hogy kikényszerítse Hugo Chávez államfő távozását. A kialakult helyzetről nyilatkozott lapunknak Maria Teresa González, Venezuela budapesti ügyvivője.

Meddig tarthat ki Chávez elnök kormánya, tekintettel arra, hogy Washington nem igazán kedveli, és része volt az államfő ellen április 11-én végrehajtott államcsínyben?
– Az Egyesült Államok tiszteletben tartja Chávez elnök kormányát, amint azt Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője mondta.
– Ez megnyugtató. A most sztrájkolóknak, akik mögött sokan politikai indítékot keresnek, miért nincs türelmük néhány hónapot várni? Hiszen épp Chávez elnök módosította az önök által bolivári alkotmányként emlegetett alaptörvényt, amely Latin-Amerikában egyedülálló módon lehetővé tette, hogy a választott képviselőket, beleértve az elnököt, a választók félidőben visszahívják.
– Az Amerikai Államok Szervezete harmincórás tárgyalás után éppen most foglalt állást, és a megfogalmazott nyilatkozat szerint támogatja az intézményes demokráciát és elismeri a demokratikus koordinációs bizottságot, amely a civil társadalom egy csoportját fogja össze, amely a választások megrendezését célozza. Vagyis azt, hogy a törvényes, alkotmányos utat kell követni és a kiírandó népszavazás döntsön a vitás kérdésekben. Az ellenzéknek is lehetősége lesz jelöltet, illetve jelölteket állítani és akkor a politikai folyamat dönt majd az ország sorsáról, vagyis a szavazóké lesz a végső szó.
– Ha már az Amerikai Államok Szervezetéről beszélünk, annak jelenlegi elnökét – a korábbi kolumbiai elnököt, César Gavíriát, aki éppen Caracasban közvetít – pártatlannak tartják?
– Igen.
– Ez is megnyugtató. Alaptalanul írnak egyes amerikai lapok egy kialakuló Chávez–Castro–Lula-tengelyről? Vagyis, hogy Caracas baloldali kormánya kontinensközi összefogást keres a kommunista Castróval és a most megválasztott, baloldali brazil elnökkel?
– Ez teljesen alaptalan. Nincs semmiféle alapom arra, hogy ezt megerősítsem.
– Ez az amerikaiak számára megnyugtató. Ügyvivő asszony, a Petroleos de Venezuela, a hatalmas venezuelai olajvállalatnak 1974-ben bevételének csak 20 százalékát emésztették fel a működési költségek. Nyolcvan százalék az államkasszába folyt be. Mára ez az arány megváltozott. Az önök új olajipari törvénytervezete, amely ezt a sokak számára igen jövedelmező helyzetet szétverheti – nem beszélve a spekulánsok földüzleteinek véget vetni akaró földtörvénytervezetről –, tehetett egyeseket olyan nyugtalanná, hogy netán a gazdaságot megbénító sztrájkra ösztönözték a résztvevőket?
– Venezuelának hatalmas az olajipara. A világ ötödik legnagyobb olajexportőre és az Egyesült Államok harmadik legnagyobb olajbeszállítója. A sztrájkok rendkívüli mértékben súlyossá tették az olajipar helyzetét, mind a kitermelést, mind pedig a finomítást illetően, és igen komolyan csökkent az olajipar teljesítménye.
– Ez szuperdiplomatikus válasz volt. Nem tudom, feltegyem-e ezek után azt a kérdést, hogy a venezuelai kereskedelmi tévék miért támogatják oly nagy hévvel a sztrájkolókat?
– Mindennap információt kapok a venezuelai sajtóból arról, hogy mi történik az országban. Venezuelában sajtószabadság van és így a sajtó és a tévétársaságok is szabadon működnek.
– Magyarország érdeklődéssel tekint arra, hogy mi történik Venezuelában, hiszen ettől függően alakulhatnak nálunk a benzinárak. Különösen most, hogy az Arábiai-félsziget fölött sűrű felhők gyülekeznek. Ön szerint országa nyugodtabb vizek felé evez?
– Az Amerikai Államok Szervezetének a már általam korábban említett dokumentuma reményt ad arra, hogy békés megoldás felé haladunk. A jövő évben népszavazás és választások lesznek, amelyeken a választók demokratikus úton dönthetnek.
– Mi köze Washingtonnak ahhoz, hogy Venezuelában mi legyen? Milyen alapon követel azonnali választásokat?
– Bush elnök véleménye megváltozott. Ari Fleischer, az elnök szóvivője éppen most számolt be arról, hogy az amerikai kormány is a jövő évben tartandó népszavazás mellett áll.
– Csupa jó hír. Ügyvivő aszszony, nagyon köszönöm, hogy időt szakított olvasóinknak és remélem, bármi is történik Caracasban, ön továbbra is Budapesten maradhat.