Napi sajtószemle

DIE PRESSE
A Magyar Igazság és Élet Pártja szakítópróba előtt áll azután, hogy minden parlamenti helyét elveszítette a választásokon, írja a vezető osztrák lap, amelynek tudósítója, Peter Bognar hozzáteszi: azóta erjed a szélsőjobb. A reformszárny „vérfrissítést” és a MIÉP korszerűsítését követeli, élükön Bognár Lászlóval és Grespik Lászlóval. A bírálatok tárgya elsősorban Csurka István és élettársa, Papolczy Gizella, akik azt hiszik, hogy a párt személyesen az ő tulajdonuk. A reformerek célja, hogy a MIÉP 2006-ban ismét parlamenti párt legyen. Megfigyelők szerint a kihívók azonban nem tudják komolyan veszélyeztetni a jelenlegi pártelnök pozícióját.

THE GUARDIAN
Vajon ad-e esélyt Lulának a nemzetközi pénzügyi közösség? – teszi fel a kérdést a baloldali brit lap, amely kétségtelennek tartja, hogy az új, baloldali brazil elnök szenvedélyesen végre akarja hajtani a szociális reformokat. Csakhogy a pénzügyi összeomlás szélén álló Brazíliának a Nemzetközi Valutaalap hatalmas, 30 milliárd dolláros kölcsönt adott még a választások előtt, és e kölcsönt igen szigorú, mint Brazíliában hívják, neoliberális követelményekhez kötötte, mint az állami kiadások megnyirbálása, az állami vállalatok eladása dereguláció stb. Ha viszont Lula ezeket végrehajtja, akkor semmi nem lesz azon ígéreteiből, amelyek nyomán a nép megválasztotta, beleértve Brazília éhes szegényeit. A lap elemzése szerint Brazília megérdemli, hogy adjanak neki egy utolsó esélyt. Az ország húsz év szabadpiacos, eredményeket nem hozott gazdaságpolitika után forrong az elégedetlenségtől.

RHEINISCHER MERKUR
A német lap Michael Scott Doran, a Princeton Egyetem közel-keleti tanulmányai intézetének professzora hosszú elemzését közli, amely ezekkel a mondatokkal kezdődik: „Mindenhol hangos tiltakozások hallhatók, amiért a Bush-kormány Szaddám Huszein megbuktatását külpolitikája legsürgősebb tervének nyilvánította. Washington szemére vetik, hogy a közel-keleti dilemma igazi okait rosszul méri fel. Ugyanis Irak megtámadása csak megerősítené a Közel-Keleten lépten-nyomon hangoztatott állítást, hogy az Egyesült Államok minden arab és muzulmán ellen indít háborút. Az érezhetően a washingtoni héjákhoz közel álló Doran szerint azonban ez nem így van, mert a palesztin kérdés jelentősége csak marginális, az arabok – és mások is – a palesztin kérdést világszerte ürügyként használják arra, hogy kimutathassák Amerika- és Izrael-ellenességüket. Mi is indokolná különben azt, hogy az IRA Írországban a palesztin zászlót vonná fel a barikádjaira? Az arabok amúgy fütyülnek a palesztinokra, Szaddám Huszein pedig egyszerűen ravaszul játssza ki mostani konfliktusában a palesztin kártyát.