A Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) ideiglenesen vezető Szekeres Imre levélben értesítette Áder Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét arról, hogy Ron Werber belső használatra készült, döntés-előkészítő anyagait harminc évre titkosította. Emlékezetes: a MeH közel két és fél millió forintot fizetett az MSZP választási kampánytanácsadójának a tanulmányért. Az államtitkár érvelése szerint Werber arra kapott megbízást, hogy egy átfogó elemzésben több kabinetet is kiszolgálni képes, hosszú távon működő intézményi modellt alkosson a kormányzat egyes szervei számára. Az elkészült munka további döntések előkészítését is megalapozhatja, ezért nem engedélyezhető a megismerése – fogalmazott Szekeres.
Szekeres kész tárgyalni Répássyval a tanulmány nyilvánosságáról – áll a MeH sajtóirodájának este kiadott közleményében, amely szerint a tanulmányt nem titkosították, ugyanakkor megismétlik, hogy az nem tartozik a nyilvánosságra.
Ugyancsak titkosan kezelték a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. és a Közlönykiadó Kft. által a napokban távozó kancelláriaminiszter érdekeltségébe tartozó Forgács és Kiss Ügyvédi Irodával kötött korábbi szerződéseket. Mindkét esetben állami tulajdonú, közpénzekből működő vállalkozások szerződtek, ám ennek ellenére az NA Rt. és a Közlönykiadó is elzárkózott attól, hogy bővebb felvilágosítást adjon a megállapodásokról. Az NA. Rt.-nél annyit közöltek: már minden kérdést ismertettek, ami a médiára tartozik az ügyben. Ugyanakkor az Origo című internetes újsággal az NA Rt. közölte: a cég 26,9 millió forint értékben két szerződést kötött az ügyvédi iroda egyik tulajdonosával.
– Nem tartom helyesnek az ilyen jellegű titkosításokat – reagált az ügyben megkeresésünkre Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő. Elmondta: a közpénzekkel kapcsolatos szerződéseknek mindenképpen nyilvánosaknak kell lenniük. Hozzátette: éppen ezt a célt szolgálja az elfogadás előtt álló üvegzsebtörvény.
– A kormány bort iszik, és vizet prédikál – mondta lapunknak a titkosításokról Répássy Róbert (Fidesz). Hozzátette: különös, hogy amikor a kormány az üvegzsebprogramot hirdeti, akkor pont szemben áll ezzel a szemlélettel. A Werber-tanulmányról elmondta: azt éppen akkor titkosították, amikor az ellenzék és a sajtó érdeklődése megnőtt az iromány iránt. Úgy vélekedett: vagy nincs is tanulmány, vagy éppen most írják.
Az előző ciklusban több MSZP-s és SZDSZ-es politikus pereskedett hasonló ügyekben, ezzel próbálta elérni a közpénzek átláthatóbbá tételét. Keller László és Veres János szocialista politikusok azért indítottak eljárást, hogy betekinthessenek a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. közötti szerződésekbe. Magyar Bálint szabad demokrata képviselő az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bankot perelte be, mert az üzleti titokra hivatkozva nem tette hozzáférhetővé az autópálya-szerződéseket. Veres János lapunk tegnapi megkeresésére nem kívánta kommentálni a jelenlegi kormányzati ciklusban folyó titkosításokat.
Majtényi László még adatvédelmi biztosként úgy nyilatkozott: a közpénzek elköltését közérdekű adatnak kell tekinteni, a szerződésekbe addig a határig kell betekintést biztosítani a köznek, ami lehetővé teszi a közpénzek elköltésének a társadalom és a társadalom tagjai általi ellenőrzését.

Veszélyes időkben nem ripacsokra van szükség! – indul a NEM kampánya