Mind a két felet ugyanazok az egyezmények kötik, vagyis egyikük sem térhet el a harmadik genfi egyezményben foglaltaktól – mondta lapunk kérdésére Nagy Boldizsár nemzetközi jogász. Kifejtette: az egyezmény foglyokkal való bánásmódról szóló tizenharmadik cikkelye kimondja, hogy a hadifoglyokat mindenkor védelemben kell részesíteni, különösen minden erőszakos cselekménnyel, megfélemlítéssel, sértegetéssel és nyilvános kíváncsiskodással szemben. Az egyezmény értelmében tilos tehát bármilyen olyan tevékenységet folytatni, amely sérti személyiségüket és becsületüket. Ugyanakkor – mint a nemzetközi jogász hozzátette – az, hogy amerikai felvételeken iraki katonákat látunk, amint éppen megadják magukat, önmagában nem jogsértés. A magukat megadó katonákból ugyanis nem feltétlenül lesz hadifogoly – vélte Nagy Boldizsár –, hiszen lefegyverzésük után ők akár szabadon is engedhetők. Ennek kapcsán felmerül, hogy az Afganisztánban elfogott, s Guantatnamón fogvatartottak hadifoglyok-e. Amerika nem tekinti őket annak, amiből az következik, hogy a foglyokat bűncselekmények gyanúsítottjaként kellene kezelniük.
Kovács Péter nemzetközi jogász szerint az összes körülményt vizsgálni kell, hiszen ha a hadifoglyok önszántukból üzennek, az értelemszerűen nem jogsértő. Ha tévés technikával felismerhetetlenné teszik a foglyok arcát, az ugyancsak elfogadható, de – mint hozzátette – a sebeiket éppen ápoló sérültek mutogatása mégiscsak abszurd.
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
