Bonyolult helyzet állt elő Törökországban azáltal, hogy Ankarának hamarosan döntenie kell a háború következtében megmozduló kurdokkal szembeni lépéseiről. Mindenképpen súlyos következményekkel kell számolni, ha beigazolódnak azok a híresztelések, amelyek szerint Törökország több tízezres hadsereget tervez átküldeni az iraki határ déli oldalára. Rostoványi Zsolt, a térség szakértője szerint Törökország komoly diplomáciai nyomás alá került mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió felől. A nyomásgyakorlásra az adott alapot, hogy bár az északi front biztosítása nem a tervek szerint történt, Washington így is kilátásba helyezett Ankarának némi gazdasági segélyt. Az EU-nak is érdeke Törökország stabilitása, így az anyagi támogatás Brüsszel felől is reálisnak látszik. A feltétel gyakorlatilag mind a két oldalról ugyanaz: a török katonák mozgósításának
a megakadályozása. Rostoványi Zsolt ugyanakkor rámutatott: Ankarának csábítók lehetnek az észak-iraki stratégiai pozíciók, már csak azért is, mert a környező olajkutak kiaknázásával az iraki kurdok kedvezőbb anyagi körülmények közé kerülhetnének, mint a törökországiak. Ankarának viszont egyértelmű érdeke, hogy az országban élő kurdok megelégedjenek a nekik eddig biztosított autonómiával, s látva az Észak-Irakban tapasztalható esetleges gazdasági fellendülést, ne álljanak elő újabb követelésekkel. Az eddig megosztott kurdok pillanatnyilag egységesnek tűnnek, hiszen céljaik – ha csak ideiglenesen is – összekovácsolták őket.
Rostoványi Zsolt szerint Törökország mindent meg fog tenni azért, hogy az erőszak semmiféleképpen ne terjedjen át saját területeire, hiszen egy kiszélesedő háború valóságos láncreakciót indíthatna el a térségben.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
