Moszkva visszautasítja, hogy akár a múltban, akár jelenleg megsértené az ENSZ Irak elleni szankcióit. Tagadnak az érintett cégek is, az ősszel már az amerikaiak látókörébe került, állami tulajdonban lévő tulai Műszeripari Tervező Iroda (KBP) és a moszkvai magáncég, az Aviakonverszija vezetői. A Nyezaviszimaja Gazeta ugyanakkor valószínűsítette, hogy két újabb cég, a novgorodi Kvant és a brjanszki Elektromechanikai Gyár neve is megjelenik az amerikai feketelistán. Mindkét vállalat helikopterek és repülőgépek megzavarására alkalmas rádióberendezések gyártásával foglalkozik.
Orosz katonai elemzők a hivatalos állásfoglalásokkal összhangban kizártnak tartják, hogy Moszkva megsértette volna a fegyverszállítási tilalmat, s pikírten megjegyzik, Washington célja e vádakkal az, hogy Oroszországra hárítsa a felelősséget az iraki katonai kudarcáért. A szakértők megjegyzik, hogy az Aviakonverszija által forgalmazott, rakéták és úgynevezett intelligens bombák zavarására alkalmas eszközökből elsősorban Amerika vásárolt, hogy megtalálják ezek ellenszerét, de úgy látszik, e munka még nem járt sikerrel. Ezzel kapcsolatosan az Izvesztyija finoman emlékeztet az elmúlt napokban feltűnően célt tévesztett amerikai rakétákra. Közülük az egyik iráni olajfinomítót, a másik egy szíriai buszt talált el, de megemlítik a brit harci helikopter lelövését is. Az amerikaiak már ősszel több orosz céget feketelistára tettek, mert információik alapján fegyvereket szállítottak Iránnak, Líbiának és Szudánnak. Az Irakkal kapcsolatos botrány sem előzmények nélküli, s csak kirobbanásának ideje volt kérdéses. Azt senki sem vitatja, hogy a fentebb említett eszközök orosz gyártmányúak, s Szaddám Huszein hadseregének birtokában vannak, Moszkva is csak a közvetlen szállítások tényét tagadja. Ezzel tényszerűen igazat mond a Kreml, minden szakértő tudja azonban, hogy a rendkívül nyereséges fegyverexport harmadik országokon keresztül bonyolódik. Az orosz hadiiparnak például komoly érdekeltségei és kapcsolatai vannak Ukrajnában és Belorussziában is. A Nyezaviszimaja Gazeta is fehérorosz charterjárat fedélzetén útnak indított titokzatos szállítmányokat emleget, amelyek mögött állítólag a minszki kormánykörökkel szoros összeköttetésben álló Belorusz–Iraki Baráti Társaság áll.
Elemzők szerint az orosz– amerikai viszony hidegháborút idéző feszültté válása mögött alapvetően nem politikai okok, hanem a harcokhoz kapcsolódó konkrét katonai érdekek állnak, Moszkva utóbbi időben hangsúlyossá vált háborúellenességének fényében azonban figyelmeztető a botrány. Az iraki háború kapcsán három, jól elkülöníthető álláspont bontakozik ki az orosz belpolitikában. A kommunista és nacionalista ellenzék az Irak melletti nyílt fellépést követeli. Liberális politikusok és nagyiparosok – köztük Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz olajtársaság elnöke – pragmatikus, Oroszország amerikai kapcsolataira tekintettel lévő politikát ajánlanak. A Kreml képviselői köréből többször hangzik el olyan álláspont, hogy a gazdasági segítségre és az iraki orosz gazdasági érdekek garantálására vonatkozó bizonytalan washingtoni ígéreteknél többet ér, ha Moszkva összefogva a háborúellenes európai országokkal és Kínával növeli az utóbbi évtizedben erősen megroggyant nemzetközi befolyását.

50 helyett 106 kilométer per órával száguldott, ennyit kell fizetnie