Egyetértés van a kormányzat és a jegybank között abban, hogy Magyarország érdeke a minél hamarabbi gazdasági és monetáris uniós csatlakozás – hangzott el egy tegnapi, a Külügyminisztériumban tartott háttérbeszélgetésen. Ugyanakkor az euró bevezetéséhez szükséges követelmények – így például a bruttó hazai termékhez mért államháztartási hiány három százalékra mérséklése – nehezen egyeztethető össze a csatlakozás után megerősödő gazdasági növekedési igénnyel. Ennek megfelelően – hangzott el a tájékoztatón – a magyar gazdaságpolitikának körültekintő és összehangolt lépéseket kell tennie a következő években. Az euró bevezetése Magyarország számára az uniós tagsággal automatikusan kötelezettséggé válik, egyedül az időpont lehet kérdéses: ez utóbbi leginkább a maastrichti kritériumok teljesítésétől függ, hiszen a hazai jogi szabályozás már most megfelel az EU normáinak. (A 2001-ben elfogadott jegybanktörvény már megfelel az uniós jogrendnek, a monetáris uniós tagsághoz is csak technikai módosításokra lesz szükség.)
A közös valuta bevezetésének hosszú távú előnyei vitathatatlanok, bár kétségtelen, hogy felmerülnek kikerülhetetlen egyszeri költségek is. Az euró bevezetésének nyilvánvaló előnyei közé tartozik a külkereskedelem további bővülése – ami a nyitott magyar gazdaság szempontjából kiemelt fontosságú –, a tranzakciós költségek mérséklődése, illetve az árfolyamkockázat csökkenése is. Az euró bevezetése kapcsán gyakori panasz volt az érintett államokban, hogy az átállás burkolt áremeléseket okozott: a minisztérium szakemberei szerint ugyanakkor a közös valuta bevezetése önmagában nem generálhat érezhető drágulást. Az inflációs hatás érzékelése elsősorban azzal magyarázható, hogy az érintettek az egyéb okból bekövetkező áremelkedésekért is az euró bevezetését tették felelőssé.

Így győzhet Orbán Viktor Brüsszelben – Menczer Tamás szerint