Egyetértés van a kormányzat és a jegybank között abban, hogy Magyarország érdeke a minél hamarabbi gazdasági és monetáris uniós csatlakozás – hangzott el egy tegnapi, a Külügyminisztériumban tartott háttérbeszélgetésen. Ugyanakkor az euró bevezetéséhez szükséges követelmények – így például a bruttó hazai termékhez mért államháztartási hiány három százalékra mérséklése – nehezen egyeztethető össze a csatlakozás után megerősödő gazdasági növekedési igénnyel. Ennek megfelelően – hangzott el a tájékoztatón – a magyar gazdaságpolitikának körültekintő és összehangolt lépéseket kell tennie a következő években. Az euró bevezetése Magyarország számára az uniós tagsággal automatikusan kötelezettséggé válik, egyedül az időpont lehet kérdéses: ez utóbbi leginkább a maastrichti kritériumok teljesítésétől függ, hiszen a hazai jogi szabályozás már most megfelel az EU normáinak. (A 2001-ben elfogadott jegybanktörvény már megfelel az uniós jogrendnek, a monetáris uniós tagsághoz is csak technikai módosításokra lesz szükség.)
A közös valuta bevezetésének hosszú távú előnyei vitathatatlanok, bár kétségtelen, hogy felmerülnek kikerülhetetlen egyszeri költségek is. Az euró bevezetésének nyilvánvaló előnyei közé tartozik a külkereskedelem további bővülése – ami a nyitott magyar gazdaság szempontjából kiemelt fontosságú –, a tranzakciós költségek mérséklődése, illetve az árfolyamkockázat csökkenése is. Az euró bevezetése kapcsán gyakori panasz volt az érintett államokban, hogy az átállás burkolt áremeléseket okozott: a minisztérium szakemberei szerint ugyanakkor a közös valuta bevezetése önmagában nem generálhat érezhető drágulást. Az inflációs hatás érzékelése elsősorban azzal magyarázható, hogy az érintettek az egyéb okból bekövetkező áremelkedésekért is az euró bevezetését tették felelőssé.
Kísérti a wimbledoni élmény, megszakad a peches teniszező egyedülálló sorozata
