A szövetségesek hétfőig kétszer akkora területet vontak ellenőrzésük alá Irakban, mint az első Öböl-háború egészében – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tony Blair brit kormányfő, aki szerint a koalíciós erők kevesebb mint száz kilométerre vannak Bagdadtól.
Kormányellenes felkelés tört ki a dél-iraki Bászrában – közölte a brit Sky News hírtévé. A helyi kormányhű erők állítólag aknavetőkkel lőtték az utcára vonult tömeget, a város környékén állomásozó brit tüzérség ugyanakkor Bászra központját lövi. A katari középső parancsnokságon dolgozó, brit katonai képviselők ugyanakkor közölték, nincs információjuk arról, hogy Bászrában felkelés tört volna ki. Iraki források határozottan cáfolták a hírt.
Az amerikai és brit politikusok győzelmi jelentéseivel egyre többen vélik úgy, hogy a szövetségesek sok hibát vétettek a háború első hetében. A világsajtó szerint az amerikaiak és a britek alaposan elszámították magukat az irakiak ellenállását illetően. Sokan figyelmeztetnek arra, hogy a Bagdadot védő Köztársasági Gárda lényegesen fajsúlyosabb az eddig megismert iraki egységeknél. A katonai műveletekkel egy időben hatalmas békedemonstrációk zajlottak a világ nagyvárosaiban, így San Franciscóban, Detroitban és Damaszkuszban is.
Hatalmas robbanások rázták meg tegnap késő este az iraki fővárost, Bagdadot – jelentették a hírügynökségek szemtanúkra hivatkozva. Az AFP francia hírügynökség szerint a robbanások újabb bombatámadások hullámának kezdetét jelentik. Ugyancsak a francia hírügynökség számolt be arról, hogy egy F–16-os harci gépről több 500 kilogrammos, műholdvezérlésű bombát dobtak le a dél-iraki Bászra városára. Időközben az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő guineai nagykövet bejelentette, hogy a BT ma nyilvános, rendkívüli ülést tart az iraki háborúról.
Amerikai tengerészgyalogosok keltek át Al-Nasziríjánál az Eufrátesz folyón és a Szaddám-csatornán. Az amerikai manőver célja, hogy harapófogót alkosson Bagdad körül. A szövetségesek állítólag ellenőrzésük alatt tartják a dél-iraki Umm-Kaszr kikötővárost. Mint emlékezetes, Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter már négy nappal ezelőtt a város elfoglalásáról beszélt, de mint kiderült, az iraki ellenállás ezalatt folyamatos volt. A déli fronthoz kapcsolódó hír, hogy a brit haderők katonai célpontnak minősítették Bászra városát. Egy brit katonai szóvivő szerint ez stratégiaváltozást jelent; eddig ugyanis azt tervezték a szövetséges erők, hogy megkerülik a nagyvárost, nem bocsátkoznak utcai harcokba. Most azért kellett változtatni a terven, mert az iraki csapatok nagy része a város belsejébe vonult vissza – idézte a CNN a brit katonai szóvivőt. A BBC brit televízió szerint a britek „mélységesen csalódottak”, mert Irak második legnagyobb városában eddig nem tört ki népfelkelés a kormányhoz hű csapatok ellen, sőt Bászrában az irakiak heves tűzzel fogadták a bevonuló brit katonákat. Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió beszámolt arról, hogy az iraki csapatok megpróbálják visszafoglalni a bászrai nemzetközi légikikötőt. Egyúttal emlékeztetnek arra, hogy a városban humanitárius katasztrófa fenyeget, az UNICEF szerint a terjedő betegségek miatt több mint 100 ezer, 5 évesnél fiatalabb gyermek élete forog veszélyben. Az egyiptomi
al-Ahram napilap úgy értesült, hogy a Bászra környéki harcokba az iraki arab törzsek is bekapcsolódtak, közreműködésüket Szaddám Huszein egyébként személyesen is sürgette tegnapi televíziós felhívásában.
Iraki források szerint csak vasárnap 252 polgári személy vesztette életét az amerikai bombázásokban. Az amerikai és brit repülőgépek Bagdad elleni bombázásai következtében hétfő óta tizenhat iraki polgári személy halt meg, kilencvenöten pedig megsebesültek – közölte az iraki tájékoztatási miniszter. Bár az iraki bejelentésben nincs szó az elesett iraki katonák számáról, egyes becslések szerint már az ezret is elérheti. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy az Irakban harcoló szövetséges erők több mint 3500 hadifoglyot ejtettek. Az Európai Bizottság hajlandó egymilliárd euróra emelni a következő három évben Törökországnak nyújtandó támogatását, mert így akarja megakadályozni, hogy Ankara megszállja Észak-Irakot. Erre egyébként az ankarai kormány tegnap ígéretet tett, mint mondták, egyetlen török katona sem tartózkodik észak-iraki területen.
Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió tudósítóit kitiltották a New York-i értéktőzsdéről, ezentúl nem számolhatnak be a börze fejleményeiről. A katari székhelyű műholdas arab csatorna vezetői az iraki háborúról közölt beszámolóira vezették vissza az amerikai lépést. A tőzsde szóvivője elismerte, hogy mostanáig egyedül az arab hírtelevízió akkreditációját vonták vissza. Egy névtelenségéhez ragaszkodó amerikai tisztségviselő bevallotta, hogy a döntésben közrejátszottak az iraki fejlemények. Szaúd-Arábia békejavaslattal fordult az Egyesült Államokhoz és Irakhoz – tájékoztatta az újságírókat a sivatagi királyság külügyminisztere. Szaud el-Fejszál rijádi sajtóértekezletén közölte, hogy a békekezdeményezésre választ várnak a két féltől. Világszerte folytatódtak a háborúellenes megmozdulások. San Franciscóban és Detroitban utcára vonultak a Bush iraki terveit ellenző emberek. Több százezren tüntettek Szíria fővárosában, Damaszkuszban is az iraki háború ellen, a transzparenseken „disznónak” és „bűnözőnek” nevezték George Bush amerikai elnököt, Tony Blair brit kormányfőről pedig azt harsogták, hogy Bush „lakája és kutyája” lett.
***
Él-e Szaddám Huszein?
Az iraki elnök megsérült, és egy bagdadi bunkerben ápolják – jelentette hírszerzési és katonai forrásokra hivatkozva a USA Today amerikai napilap. Az újság olyan forrásokat is idéz, amelyek szerint a Delta Force kommandósai Bagdadban „megcsapolták” Szaddám Huszein föld alatti telefonvezetékeit. Szó esett arról, hogy a CIA együttműködésre bírt egy iraki tisztségviselőt, aki tudja, hogy hol tartózkodik az iraki vezér. A The Washington Post szerint az elnök a Bagdad déli részén lévő elnöki komplexumban tartózkodik. Nem zárják ki annak lehetőségét, hogy Szaddám Huszein hétfői beszédét korábban vették fel. (MTI)
***
Hajszálpontosan, lézerrel.
Az irányítás nélküli, szabadesésű bombák bevetése számos problémát hordoz magában: csekély pontosság, veszélyesség, a légvédelem hatókörén belüli bombavetés. A hátrányok kiküszöbölésének módja a „buta” bombák irányítással történő ellátása, amelynek egyik megoldása a lézeres félaktív rávezetés. A hatvanas évek végétől alkalmazott technológia lényege, hogy a célt lézerrel a támadó repülőgépről vagy a földről megvilágítják, és a bomba a viszszaverődés helyére vezeti magát. Hiányossága, hogy szükséges a cél vizuális nyomon követése, amelyet a felhőzet meghiúsíthat. Noha ennek kiküszöbölésére vezették be a műholdas (GPS) vezérlésű fegyvereket, a lézerirányítású bomba megőrizte előnyeit: pontossága néhány méterrel jobb, s lehetséges mozgó célpontok ellen történő alkalmazása is. (Z. G.)
***
Elszenesedett holttestek az országúton.
Amerikai közlés szerint a szövetségesek páncélosai és gépesített alakulatai az ország déli részén történő előrenyomulásuk közben az utóbbi két napban mintegy 500 irakit öltek meg. Az AFP francia hírügynökség tudósítója több mint száz iraki holttestet számolt össze az Al-Nasziríjából Bagdad felé vezető úton. A Reuters tudósítója is két autóbusznyi elszenesedett holttestet látott az északra vezető országút mentén, ott, ahol a szövetséges légierő csapást mért az iraki erőkre.
origo.hu
Kemény üzenetet küldött Gyurcsány volt felesége, szorul a hurok Magyar körül
