Mellőzött vendéglátók

A turizmus központi irányításának nem kedvelt területe a vendéglátás, s a pályázati lehetőségek terén is mostohán kezelt ez a szakma, az idegenforgalom ezen ágazata pedig túladóztatott – hangzott el tegnap a Magyar Vendéglátók Ipartestülete sajtótájékoztatóján, amely kezdeményezi: forduljanak az Alkotmánybírósághoz a zenei jogdíjak ügyében.

Tíz év alatt több mint négyszeresére emelkedett a vendéglátóhelyek száma, ugyanakkor a fizetőképes kereslet jelentősen visszaesett. Az egy üzletre eső átlagforgalom több mint 40 százalékkal csökkent – mondta Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.
Közölte: az iparág jelentősége ellenére Magyarországon a vendéglátásnak nincs gazdája az államigazgatásban. Ugyanakkor rendkívül beruházás- és költségigényes szakma, amelynek devizakitermelő képessége és multiplikátorhatása elismert. Az ipartestület adatai szerint jelenleg a vendéglátás forgalma ötször nagyobb, mint a szállásdíjbevételé.
Háber Tamás hangsúlyozta: joggal igényli a vendéglátószakma a versenyhelyzetének javításához feltétlenül szükséges szabályozórendszer korszerűsítését, az adóelvonások csökkentését, a hitelfeltételek és a pályázati lehetőségek javítását.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy az idei évben mindössze két központi pályázat érinti az ágazatot, miközben a szállodaipar fejlesztésére jóval több pályázatot jelentetett meg a Miniszterelnöki Hivatal.
Kiemelte: elképzelhetőnek tartja, hogy a vendéglátó-ipari cégek az Alkotmánybírósághoz fordulnak az üzletekben sugárzott zeneművek szerzői jogdíjával kapcsolatban. Ugyanis egyes becslések szerint az ágazat több mint tízmilliárd forintnyi jogdíjat fizet évente. Úgy vélik, ennek negyven százalékát alkotmányos jogokat sértve szedik be a vendéglátó-ipari vállalkozásoktól.
Szavai szerint „körbebástyázott állami hatalomként működik a jogvédő hivatal”, a szerzői joggal kapcsolatos feladatokat az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület monopolhelyzetben, szakmai és társadalmi kontroll nélkül végzi. Az ipartestület véleménye szerint az Artisjus tevékenysége nem védi sem a szerzők, sem a felhasználók érdekeit.
Elhangzott, hogy az Artisjus a jogdíjfizetés szempontjából különféle kategóriákba sorolta a vendéglátó-ipari üzleteket, eltérő díjakat alkalmaz kategóriánként az üzletek férőhelye, a zene előadásmódja, a település lélekszáma és nyitva tartása alapján. Az ipartestület véleménye szerint a település lélekszáma sem befolyásolhatja a jogdíjat, hiszen minden magyar állampolgárt azonos jogok illetnek, így nem lehet különbséget tenni. Az üzletek kategóriába sorolásának nincs köze a közösségi hallgatáshoz, ezért a testület ennek eltörlését kéri.