Bár a japán törvények egy évszázada tiltják nők trónörökössé koronázását, a jelenlegi helyzet kényessé vált, mert bár az idős császárt fia, Naruhito herceg követheti a trónon, az ő egyetlen utóda leánygyermek, az egyéves Aiko hercegnő. Fiú születésére nem sok az esély, a hercegi pár a negyvenes éveiben jár, a hercegnő jövetelét is nyolcévi próbálkozás és a legjobb nőgyógyászok munkája előzte meg.
Akihito legjelentősebb és legnagyobb vihart kavaró reformja kétségtelenül provokálja a szélsőjobb híveit, akik az uralkodói hagyományok legkisebb változtatását is ellenzik. Konfrontációt sejtet a szélsőballal is, akik viszont a militarizmus szimbólumának tekintik a császárságot. A reform fontos mérföldkő lehet, a nők szimbolikus szerepét megváltoztató esemény a világ legtradicionálisabb társadalmában. Az utóbbi évtizedben nyugati típusú változások indultak Japánban, nők árasztották el a munkaerőpiacot. Egyre több az egyedülálló ember, és kevesebb a család, tovább gyengültek a Japánt egykor naggyá tévő értékek, a szorgalom, a legendás önfegyelem, a minden felett álló vállalati hűség.
Akihito helyzete tehát nem könnyű, fenn kell tartania az 1500 éves monarchiát, erősíteni kell a nemzeti hagyományokat, ugyanakkor a fejlődéssel is lépést kellene tartania. Az idő sürget, mert bár Japán még mindig a világ második legerősebb gazdasági hatalma, súlya folyamatosan csökken – elsősorban a hihetetlen dinamizmussal fejlődő Kínával szemben.

Összeül a mai napon a Nemzetbiztonsági Bizottság