Moszkva az eset után a háború azonnali befejezésére szólított fel. Oroszország, több más országgal együtt, előrevetítette, hogy a háború Irakban közvetlenül érinti a polgári lakosságot és az ország infrastruktúráját. A szünet nélküli bombázások egyre több áldozattal járnak, és egyre több lakóházat semmisítenek meg. Az AFP kiemeli, hogy a nyilatkozatot megelőzően Igor Ivanov orosz külügyminiszter törvénytelennek minősítette a háborút, amely szerinte bukásra van ítélve. Ugyanakkor Szaúd-Arábia a CNN szerint a kiváló amerikai– szaúdi kapcsolatok romlását helyezte kilátásba, ha a háború „vérfürdővé válik a civilek számára”.
Az amerikai–brit páncélozott járművek romba döntöttek több mint kétszáz házat, miközben átvonultak Násziríja közép-iraki városon, és több mint 500 polgári lakos sebesülését okozták. Az iraki erők lelőttek egy támadó repülőgépet Nedzsef dél-iraki várostól délre, és Umm-Kaszr kikötőváros nem került az amerikai–brit erők ellenőrzése alá. Ezt Muhammad Szaid asz-Szahaf iraki tájékoztatási miniszter állította tegnapi sajtóértekezletén.
Tegnap reggel Bászrából síita felkelésről érkeztek jelentések brit forrásokból. Eszerint polgári lakosok megtámadták a kormányzó Bász párt helyi létesítményeit, mire a Bászrában állomásozó iraki kormányerők aknavetőkkel lőni kezdtek a lázongó tömegre. Muhammad Szaid asz-Szahaf visszautasította a felkelésről szóló jelentéseket. Tegnap délelőtt már a BBC is azt jelentette, hogy Bászra belterületén nyugalom volt. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió szerint nincs semmi jele felkelésnek a dél-iraki síita nagyvárosban.
Mintegy ezer katonai járműből álló iraki harci kötelék közeledik Bagdad irányából az iraki fővárostól délre, Nedzsef térségében tartózkodó amerikai egységek felé – jelentette a CNN hírtelevízió. A szóban forgó amerikai egységek egyikét kísérő tudósító közlése szerint nem kizárt, hogy még szerda éjjel összecsapásra kerül sor a szembenállók között.
Nedzsef város környékén az esti órákban még mindig tartott az a nagyszabású ütközet, amelynek első lövéseit kedden adták le. Az amerikai harmadik gépesített gyalogsági hadosztály ádáz harcban áll egy Eufrátesz-hidat védő iraki alakulattal a várostól 20 kilométerre délkeletre. Több amerikai tankot és páncélozott harcjárművet kilőttek a gránátvetőkkel felszerelt irakiak.
Az an-Nahar libanoni napilap azt írja: asz-Szisztáni ajatollah, az iraki síiták első számú vallási vezetője Nadzsaf városában felhívást tett közzé, amely szerint Irak népének vallási hovatartozásra való tekintet nélkül egységesen kell fellépnie hazájuk, vallásuk és a szent területek megvédelmezésében. A harc célja a hitetlen támadók kiűzése az iszlám földjéről. A lap értékelése szerint a síita vezetők megpróbálják elkerülni az 1991-es események megismétlődését, mikor a síiták fellázadtak a szunnita bagdadi vezetés ellen. Az ar-Rujah Katarból arról ír, Hazim ar-Rázi iraki katonai szóvivő bejelentette, hogy kedden egy öngyilkos merénylő elpusztított egy M1 Abrams típusú amerikai tankot. A lap megemlíti emellett, hogy egy 24 éves iraki nő Násziríja közelében egy amerikai katonákkal teli szállító járművet robbantott fel.
Az iraki háború elleni tiltakozásul tegnap elküldte katonakönyvét Aleksander Kwasniewski államfőnek hat lengyel fiatalember. Arra hivatkoztak, hogy az ENSZ álláspontja szerint ez a háború törvénytelen, Lengyelországban pedig a parlamentnek kellett volna döntenie a részvételről. A háborúellenes tüntetések eközben folytatódtak. Párizsban 8000 diák vonult fel, hogy szolidaritásáról biztosítsa az iraki népet. Barcelonában ugyancsak diákok hordtak 700 kilogrammnyi friss trágyát a José María Aznar kormányfő vezette spanyol Néppárt székháza elé. Barcelona főutcáit blokád alá vették, és a tanárok megafonon előadásokat tartottak a nemzetközi jogról. A San Francisco-i békeszervezetek bejelentették: folytatják megmozdulásaikat, annak ellenére, hogy az előző öt napban több mint 1700 békeaktivistát vett őrizetbe a rendőrség..
***
Háborúpárti csúcs.
A brit miniszterelnök tegnap rövid megbeszélésre Washingtonba repült. Keddi sajtótájékoztatóján Tony Blair közölte: a legfontosabb téma az lesz a Bush elnökkel folyó tárgyalásán, hogy mit tegyenek a győztes amerikai–brit erők Irakkal Szaddám Huszein távozása után. Blair korábbi alsóházi beszédéhez hasonlóan ezúttal is hangoztatta, hogy még hetekbe telhet és jókora nehézségekkel járhat, míg az iraki rendszer összeroppan, de a győzelem biztos. Hírmagyarázók szerint Blair és Bush találkozója nem lesz teljesen harmonikus. A brit miniszterelnök fontos szerepet szán az ENSZ-nek Irak kormányzásában a Huszein-rendszert követő időben, amíg mód nem nyílik arra, hogy Irak lakossága megválassza új vezetőit. Az amerikaiak ezzel szemben úgy érzik, hogy a világszervezet eljátszotta tehetetlenségével a beleszólást Irak adminisztrálásába a fegyvernyugvást közvetlenül követő időben. (J. L.)
origo.hu
Kemény üzenetet küldött Gyurcsány volt felesége, szorul a hurok Magyar körül
