Százmilliárdokba kerülhet a háború

Az amerikai elnök hétfőn 75 milliárd dollárt kért a kongresszustól az Irak elleni hadjárat finanszírozására, valamint a háborús erőfeszítést támogató kulcsállamok jutalmazására. Egy esztendeje folynak a találgatások, mennyibe is kerül az Irak elleni hadviselés.

Becslések szerint az amerikaiaknak mintegy százmilliárd dollárjába kerül majd a háború, de vannak, akik ennek kétszeresére számítanak. A megszállás költségei tovább terhelik az amerikai adófizetők pénztárcáját, egy Irakban állomásozó kétszázezer fős hadsereg fenntartása évi 12–48 milliárd dollárt emészt fel. Miután a háború utáni egy-két évben Irak olajbevétele várhatóan nem haladja meg az évi 14–16 milliárd dollárt, az olaj ára minden valószínűség szerint csökken majd. Az amerikai külügyi kutatóintézet szakértője arra figyelmeztet, hogy az adófizetőknek „több száz milliárd dolláros számlát” kell majd kigazdálkodniuk Irak újjáépítésére.
A Huszein utáni Irak nyomasztó pénzhiányán csak az enyhíthet, ha az energiaipart privatizálják, hiszen így sok magánberuházást lehet az országba csábítani. Irak azonban súlyosan eladósodott ország, külföldi tartozását 150–200 milliárd dollárra becsülik. Így aztán a kör bezárul – a háború utáni olajbevételek jelentős részére nyilvánvalóan igényt tartanak majd a hitelezők. Az újjáépítést illetően kulcsfontosságú kérdés, sikerül-e rávenni Kuvaitot, hogy Szaddám Huszein eltávolítása után mondjon le a háborús jóvátételről. Jelenleg erre csekély esély mutatkozik.
Kiszámíthatatlan, hogyan alakul a kőolaj, illetve a kőolajtermékek világpiaci helyzete. A háború első napjaiban mindenképpen emelkedik majd az olaj ára, de hogy milyen mértékben, az nagyrészt a háború alakulásától függ. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy az árak alakulását nagyban befolyásolják a meglévő készletek. Az amerikai kőolajimportnak mintegy 15 százaléka érkezik a Közel-Keletről, 14 százaléka pedig Venezuelából, de miután a caracasi sztrájkhullám lecsendesült, és az ország olajtermelése lényegében helyreállt, az amerikai importot immáron nem fenyegeti közvetlen veszély. Cseppet sem meglepő, hogy az OPEC elnöke már a küszöbönálló túlkínálatról és az árak csökkenéséről beszél – ezt az iraki háború kitörése természetesen mérsékelné.
A gazdasági vonatkozásokon túl nem feledkezhetünk meg a pszichológiai természetű következményekről sem. A szakértők egyre többet beszélnek az ún. „CNN-effektusról”, arról a sajátos jelenségről, hogy az emberek nem az üzletközpontban vásárolnak, hanem otthon ülnek, és a háborús eseményeket kísérik figyelemmel. A növekvő bizonytalanságot jelzi az is, hogy március elején tízéves mélypontra esett vissza az amerikai fogyasztók „bizalmát” jelző index.
***
Újjáépítési megbízás.
Még véget sem ért a stratégiailag fontos Umm-Kaszr ostroma, amikor az Egyesült Államokban a washingtoni kormány nemzetközi fejlesztési szervezete máris odaítélte a város kikötőjének újjáépítési jogát a Stevedoring Services of America nevű vállalatnak. Az SSA-nak adott megbízás eddig a második abból a nyolc kiírásból, amelyeket az amerikai hatóságok a háború utáni időkre szánnak. A megrendelések összértéke eddig mintegy 900 millió dollár. (MTI)