Az OKF technikai fejlesztésére körülbelül kétmilliárd forintot szán saját keretéből a BM a 2003–2006 közötti időszakban – tudtuk meg Dobson Tibortól, az OKF szóvivőjétől. 900 milliót kívánnak három új tűzoltólaktanya építésére fordítani. Az építkezés 2004-ben kezdődne (a terveket még nem hagyták jóvá), a bázisokat Encsre, Nyírbátorba és Berettyóújfalura tervezik. Ezenkívül 270 milliót szánnak a Fővárosi Polgári Védelmi Központ központi mentőszervezetének korszerűsítésére, és ugyanennyit remélnek PHARE-pályázat útján elnyerni az Európai Uniótól erre a célra. Az előző ciklusban beadott pályázatokból megmaradt minisztériumi önrészt, összesen 870 millió forintot, szintén a tűzoltóság műszaki fejlesztésére fordíthatja az OKF.
A tűzvédelmi bírságokból és a biztosítók bevételének a tűzvédelmi alapba befizetett egy százalékából befolyt összeget az OKF csak technikai fejlesztésre fordíthatja. Egy lapunk birtokába került összesítés szerint 2006-ig ebből összesen 9,55 milliárdos bevételt prognosztizál a BM, plusz 248 millió forint önrészt, amit a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok fizetnek az általuk igényelt eszközök árához. A most tervezettnél az előző ciklusban kétmilliárddal kevesebb bevétel származott a biztosítói egy százalékokból és a tűzvédelmi bírságokból.
Összesen tehát körülbelül 11,8 milliárd forintot terveznek e ciklusban a katasztrófavédelem technikai fejlesztésére fordítani, amihez még 270 millió forint PHARE-támogatást nyerhet a BM.
Kun István alezredes, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke elmondta: szövetségük nagyon hiányolja a központi támogatást, mert félő, hogy annak elmaradásával viszszafordul a tűzoltóságok eddig ígéretes fejlődése. Ráadásul a biztosítók egy százalékait és a tűzvédelmi bírságot nem a törvényben előírt módon tervezi felhasználni a BM, hiszen azt nemcsak új technika vásárlására, de felújításra is szánják. Ezzel még tovább csökkennek az amúgy is vészesen alacsony források, amivel szövetségünk semmiképpen nem ért egyet – jelentette ki Kun István.
***
Hétszer annyi volt. Az előző kormányzat alatt a BM keretéből a tűzoltóság fejlesztésére fordított pénz a most tervezett összeg hétszerese: 14 milliárd forint volt. Ebből nyolcmilliárdot költöttek 174 korszerű tűzoltójármű, úgynevezett fecskendőszer beszerzésére, így valamennyi vonuló tűzoltóegység korszerű felszereléssel bír. Másfél milliárd forintnyi PHARE-támogatással – amelyhez a kormány 1,04 milliárd önrészt adott – kilenc új műszaki mentőbázist építettek ki, és három nagy teljesítményű, speciális darut állítottak üzembe. 1998–2002 között is három tűzoltó-laktanya épült: Kisvárdán, Érden és Nagykátán, erre évente körülbelül 400 millió forintot költöttek. Ezenkívül üzembe helyezték a paksi atomerőmű 30 kilométeres körzetének világszínvonalú, új riasztó- és tájékoztatórendszerét, valamint a tűzoltóság és a polgári védelem összevonásával újonnan felállított katasztrófavédelmi igazgatóságokat korszerű irodai és informatikai eszközökkel szerelték fel.
***
Győr. Erre az évre pályázatot sem nyújtott be az önkormányzat – mondta Kovács Lajos jegyző, amit Hullámos László alezredes, városi tűzoltóparancsnok is megerősített. Mindketten úgy látják: az önkormányzati választások miatt. Hullámos alezredes az 1999–2002 közötti ciklusra visszatekintve úgy látja: a győri tűzoltóság hatalmas fejlődést ért meg. A BM-től 140 millió forint értékben kaptak felszerelést. Pályázati úton 63 milliót nyertek, amiből 80 százalékot fizetett a költségvetés. Az önkormányzat 66,5 millióval járult hozzá a szertár korszerűsítéséhez és egy gyorsbeavatkozó gépjármű beszerzéséhez; saját pénzükből 23 milliót fordítottak fejlesztésre és beszerzésre. Jelenleg a legégetőbb szükségük, hogy ki tudják cserélni 17 éves, magasból mentő szerüket és 26 éves vízszállítójukat. Központi forrásból várnák a 2005-ben végleg elavuló légzőkészülékek cseréjét. Hullámos László kérdésünkre elmondta: nem tudja, az idén kapnak-e a BM-től támogatást.
***
Budapest. Nem kap központi támogatást fejlesztésre az idén a fővárosi tűzoltó-parancsnokság – válaszolta kérdésünkre Brieber István ezredes, gazdasági parancsnokhelyettes. Idei legnagyobb beruházásuk a békásmegyeri tűzoltólaktanya építése, amelyet 2004-ben fejeznek be, s 400 millió forintba kerül. 270 milliós önrésszel nyújtottak be pályázatokat a BM-hez, egyelőre nem tudják, pályázataikból melyik nyer – mondta az ezredes.
***
Debrecen. Nem kapnak pénzt a belügyi keretből a tűzoltók. Pedig dologi költségeikre az idén csak 41 millió jut, jóval kevesebb, mint tavaly – nyilatkozta Pajna Zoltán alpolgármester. A tűzoltók úgy tudják fenntartani a működést, hogy engedélyezték nekik a bérkeretből fel nem használt összeg átcsoportosítását erre a célra. Égető szükségük lenne egy 20 tonnás darura; Pajna alpolgármester elmondta: ennek hiánya miatt a közelmúltban egy felborult kamion 10 órára megbénította a forgalmat a város egy részén, mire el tudták távolítani. Az önkormányzat tavaly még tudott tízmilliót adni a tűzoltóságnak, az idén azonban erre sincs lehetőség, hiszen a közalkalmazotti bérek elviszik minden tartalékukat.
***
Pápa. Ha nem folytatódik az előző kormányzati ciklusban elindított folyamat, akkor előbb-utóbb visszajutunk oda, ahonnan a mai állapotot kiküzdöttük – foglalta össze vélhetőleg sok önkormányzat véleményét Kovács Zoltán pápai polgármester, az Országgyűlés rendészeti bizottságának alelnöke. Az önkormányzat annak idején teljesen lepusztult állapotban vette át a városi tűzoltóságot. IFA fecskendős kocsijuk a Bakony emelkedőin lépésben is alig tudott felmászni – emlékezett Kovács. Előbb testvérvárosi kapcsolataik révén jutottak használt eszközökhöz, majd az Orbán-kormány alatt el tudták végezni a laktanya teljes korszerűsítését, és két Rosenbauer járművel fejlesztették az eszközállományt. Most a személyes felszereléseket kellene cserélni – sorolta a polgármester –, de további fejlesztésre az önkormányzatnak nincs pénze, hiszen az átgondolatlanul, központi támogatás nélkül előírt bérfejlesztések miatt hitelekből él a város.
origo.hu
Ezt mondta Orbán Viktor Gyurcsány lemondásáról és válásáról
