Békés megye hetvenegy vadászatra jogosult szervezete a február 28-val záródó vadászati évet a vadak a szokásosnál többszörös téli elhullása, az intenzív takarmányozás, a külföldi bérvadászat csökkenése és az élő nyúl alacsony piaci ára miatt 54 millió forintos veszteséggel zárta. Hasonló eredménytelenségre korábban nem volt példa.
Mint azt Páskai Sándortól, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal osztályvezetőjétől megtudtuk, most készültek el a szokásos tavaszi állománybecsléssel. Eszerint a különösen hosszan megmaradó magas hótakaró miatt Békés megyében ötször több vad hullott el, mint más esztendőkben, annak ellenére, hogy a vadászatra jogosultak több mint hatezer tonna takarmányt etettek föl. Erre összesen 200 millió forintot fordítottak, ez 80 millióval meghaladja más esztendők költségeit.
Az osztályvezető szerint a szokatlanul mostoha télben elkerülhetetlen volt a vadkárok növekedése, ennek túlnyomó többségét a mezei nyulak okozták a gyümölcsösökben. Az idei mezőgazdasági és erdei vadkár értékét 70 millióra becsülik, tavaly ennek csak tizedrészét tapasztalták.
Páskai Sándor a vadászatra jogosult szervezetek helyzetéről elmondta, gazdálkodásukat hátrányosan befolyásolta a külföldi bérvadászok egy részének – főleg az olaszoknak – a távolmaradása, illetve az olasz élőnyúl-export leállítása. Mivel a vadnyulak piaca beszűkült, az áruk mélypontra zuhant. A felsorolt okok miatt a Békés megyei vadászati egységek tervezett egymilliárd forintos bevételüktől 270 millióval elmaradtak. Mivel a fokozott takarmányozás 80 millió, a vadkár 60 millió pluszköltséget jelentett, így kiszámolható, hogy idén tavasszal 410 millió forint hiányzik a megye vadgazdálkodásából. A 2003-as esztendőt csak különböző hitelekkel vagy a tagok befizetéseivel tudják átvészelni a vadásztársaságok.
A sok negatívum mellett az osztályvezető biztatónak nevezte, hogy a jelentős téli elhullás ellenére is – az elmúlt évhez képest – valamelyest emelkedett a tavaszi törzsállomány. Ez köszönhető elsősorban az elmúlt évek tervszerű vadgazdálkodásának, illetve, hogy a január eleji nagy havazás beköszöntével – az állomány kímélése érdekében – felhagytak a vadászattal. Ezen a télen a vadászok helyett a tél vitte el a terítéket.
Hajdú-Bihar megyében tíz-tizenöt százalék közötti vadelhullással lehet számolni – tájékoztatta lapunkat Nádor József, az FVM Hajdú-Bihar Megyei Földművelésügyi Hivatala Vadászati és Halászati Felügyelőségének osztályvezetője. A nagyobb kárt a gyéren erdős területeken szenvedte el az állomány, míg a sűrűbb erdőkben könnyebben vészelték át a kemény telet. A hideg, illetve az élelemhiány miatti elhullással már nem kell számolni – ez a szakember becslései szerint az állomány öt-tíz százalékát vitte el –, a táplálékváltás azonban további károkat okozhat. A szárazról zöldre való átállás miatt ugyanis bélgyulladással, lázzal és általános legyengüléssel járó betegségek támadják meg az őzeket és a nyulakat.
A kemény és elhúzódó tél miatt Hajdú-Biharban is jelentősen megnőtt a takarmányozás költsége, 27 millió forinttal került többe a megyében, mint az előző évben. Az üzemanyag és munkaerő többletköltsége a takarmánnyal együtt ötvenmillió forint, ami igen nagy terhet jelent a terület 57 vadásztársaságának. Ezek együttes éves bevétele ugyanis nem éri el a 450 millió forintot. Jelentős lehet a vadkár is: a vadásztársaságok területén lévő gyümölcsösök friss ültetvényeinek csemetéit alul a nyulak, a lombkorona környékén pedig az őzek rágták meg. Az ebből adódó kártérítési igény azonban egyelőre nem becsülhető, mert az ültetvénytulajdonosok még nem mérték fel a károkat. Szabó Károly, a megyei vadászkamara jogtanácsosa egyelőre egyetlen kárbejelentésről tud: egy csökmői gazda 1,2 millió forintos kárigénnyel lépett fel, mert a friss ültetvényt gyakorlatilag kirágták az éhes vadak.
A megye őzállománya húszezer fölött van, nyúlból negyvenötezret becsültek, a fácánból 55 ezer, fogolyból háromezer él a területen. A fácánállomány szinte mindenütt jól telelt, a csekély fogolyállomány viszont erősen hullott, mert a hideg elől bemenekültek a lakott területekre, s ott a háziállatok is tizedelték őket. A legnagyobb kárt azonban nem a madarak, hanem az őz- és a nyúlállomány szenvedte el. A költségeken túlmutató anyagi kárral különösen az őz esetén kell számolni akkor, ha a vadászatot korlátozni kell. A vadásztársaságok bevétele nem kis részben a bérvadászok által elejtett őzekből van: az agancsok értéke ugyanis megfelelő méret esetén eléri az egymillió forintot. A területen jelentős számban élő nyúl és fácán vadászatának korlátozásával jelenleg nem számolnak a megyében.
A Balmazújvárosi Vadásztársaság területén negyven elhullott őzet találtak, köztük hat nagy bak is volt. Az elhullás a 350 darabból álló állományt igen érzékenyen érinti, a kár meghaladhatja a hárommillió forintot – tudtuk meg Takács Pétertől, a vadásztársaság elnökétől. Az állatok többnyire azért pusztultak el, mert a hasuk folyamatosan a magas hóban volt, és felfáztak. Gondot jelentett az is, hogy nem jutottak a nagy hó miatt friss hajtásokhoz, és így nem kapták meg azt a minimális zöld eledelt, amire télen is szükségük van, s ezért legyengültek. Takács Péter a következményekről szólva elmondta: az április 15-én kezdődő őzvadászati szezonban remélhetőleg nem lesz szükség a bakkilövés korlátozására – ez nagyon nagy veszteséget jelentene a társaságnak, hiszen a területen kapitális őzbakokat lőnek, amelyből komoly bevétel származik. – A suták kilövését azonban mindenképpen korlátozni kell; így is két-három évbe kerül, amíg helyrejön az állomány.
Míg a balmazújvárosi területen a nyúl jól telelt, és az országutakról légpuskával lövöldöző autósokon kívül más komoly kárt nem tett az állományban, addig Komádiban ez az apróvad is komolyan károsodott – tudtuk meg Kovács Zoltán vadászmestertől. Az első fialás teljesen – felfázás, tüdőgyulladás miatt a felnőtt állományból is jelentős számú vad – elpusztult. Az 1700–1800 közöttire becsült állományból tíz százalék elhullott, amiből százötven darabot, a komolyan károsodott őzállományból pedig ötven elhullott tetemet megtaláltak.
Tóth Béla debreceni vadásztársasági elnök hasonló mérvű elhullást regisztrált a területen, mint a komádi és a balmazújvárosi kollégái.
Az ország egyik legnagyobb vadgazdálkodójának, a Somogyi Erdészeti és Faipari (SEFAG) Rt.-nek is súlyos költségvetési gondot okozott a hosszú és hideg tél. A vadtakarmányozásra szánt ötvenmillió forintot húszmillióval meg kell toldania. Az rt. 2002. évi termékadatai szerinti 1300 gímszarvas, 600 őz, 150 dámvad, 50 muflon és 2500 vaddisznó igencsak éhezett a téli hónapokban, mert a kivitt mellett a cég által a saját földön megtermelt vadeledel is kevésnek bizonyult – tudtuk meg Buzgó Józseftől, a SEFAG Rt. vadgazdálkodási osztályának vezetőjétől.
– A betárolt terményt időközben pótoltuk volna megvásárolttal, ha lett volna kitől. Somogy állattartó kisgazdaságai közül a még állva maradtak korábban lekötötték a terméküket a közraktárakkal, vagy már eladták, így ami még megmaradt, azért rendkívül borsos árat kértek. A kisebb gazdaságoktól, illetve a kistermelőktől csak ezer forintnál drágábban tudtuk megvásárolni a vadetetéshez szükséges „silóterméket” – mondta az osztályvezető.
– Kiemelendő, hogy az éhségtől és a hidegtől legyengült fizikumú állatokról a Balatontól a Dráváig terjedő vadászterületek mindegyikén gondoskodni kellett, de az etetőkhöz vezető utakról is nehéz volt eltakarítani a rendkívül vastag hótakarót.
Somogyban hosszú évek óta nem volt példa rá, hogy a vaddisznókocák malacainak 80 százaléka az éhség és a felfázás miatt elpusztuljon, de a kocák közül is igen sok alulmaradt a hideggel és a hóval való küzdelemben – emlékeztetett a téli hónapok drámai helyzetére Buzgó József. Megtudtuk tőle: az őzek közül több mint száz dacolt sikertelenül a hideggel és a hóval, és biztosra vehető, hogy mivel a trófeák minősége is megsínylette a 15 éve nem tapasztalt hideget, a szarvasok fejdíszeiből idén közel sem lesz annyi bevétele a SEFAG-nak, mint amenynyit terveztek.
– A nagyobb vadgazdálkodók költségvetését is felborította a vadtakarmányozás költségtöbblete, a kisebbek viszont még kritikusabb helyzetbe kerültek. Nem lehet felkészülni ilyen hidegre, s az sem jelentene megoldást, ha a vadgazdálkodók úgy védekeznének a mostanihoz hasonló természeti csapások ellen, hogy saját silókat építenének, mert azok fajlagos költsége rendkívül magas volna – érvelt a Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. osztályvezetője.
Becslések szerint Csongrádban az elmúlt hónapokban 15-20 százalékkal csökkent a vadállomány – tudtuk meg Szél Istvántól, a megyei földművelésügyi hivatal vadászati és halászati osztályvezetőjétől. Az elhullás főként a télen tapasztalt rendkívül hideg időjárással magyarázható, de a hirtelen táplálékváltás sem tett jót a vadaknak, főként az őzeknek. Csongrád megye vadállományában meghatározó szerepet játszik a fácán, a mezei nyúl és az őz. Szél István az egy hónappal ezelőtt készült kimutatásokra hivatkozva elmondta, a megye 45 vadgazdálkodási egysége összesen 16 479 őzet, 58 674 mezei nyulat, 61 950 fácánt tart számon. Amikor öt évvel ezelőtt kidolgozták a megye vadgazdálkodásának tíz évre szóló koncepcióját, kötelezővé tették, hogy a vadásztársaságok 150 hektáronként létesítsenek téli etetőket. Ennek a követelménynek valamennyien eleget tettek.
A szokatlanul hideg időjárás miatt a tél folyamán háromszor annyi takarmány fogyott el az etetőkben, mint a korábbi években, így kiadásaik is ilyen arányban növekedtek. Abban bíznak, hogy költségeiknek bizonyos hányadát fedezi majd az illetékes tárca.
***
Vad(kár)csapda. Szinte lehetetlen helyzetbe kerültek a kemény téllel együtt járó hatalmas havazás miatt az ültetvénytulajdonosok, mert az ítéletidőben a más táplálékhoz nem jutó vadállomány komoly kárt tett a gyümölcsösökben. A kárfelmérések megtörténtek, de a vadásztársaságok nem tudnak fizetni – annak ellenére, hogy erre a törvény kötelezi őket. Mentségükre annyi szolgál, hogy az ítéletidőben nem tudtak eleget tenni a vadállomány etetésére szóló kötelezettségüknek. Ez a tény azonban valószínűleg nem érdekli azokat a tulajdonosokat, akik állami támogatással létesítettek ültetvényeket, és most sem fizetni nem tudnak, sem eleget tenni annak az állammal szembeni kötelezettségüknek, amely szerint a ültetvényeket a termőre fordulástól számított öt éven keresztül fenn kell tartaniuk. (O. N.)
***
Jelentős állománycsökkenés. A jelentős vastagságú hóborítás miatt főleg az apróvadak mesterséges takarmányozására volt szükség, amivel a törzsállomány csökkenését akadályozták meg a vadászatra jogosultak – derül ki a földművelésügyi minisztérium területi jelentéséből. Ez a fácán esetében legtöbbször sikerrel járt, viszont a mezei nyulaknál sok helyen kiszáradásos tünetek jelentkeztek, amin lédús takarmányok (szilázs, takarmányrépa) kihelyezésével próbáltak javítani. Hasonló időjárási körülmények között fokozottan jelentkezik, hogy a mezei nyúl a gyümölcsösökben tesz kárt. A megyei vadászati hatóságok külön kérelemre minden esetben megadták a vadászati idényen kívüli vadászati engedélyeket. A nagyvadállomány is intenzív mesterséges takarmányozást igényelt. A helyileg meghosszabbított vadászati idények hatására – az állományszabályozási terveknek megfelelően – februárban jelentős volt a tarvad- (gím- és dámszarvas-), valamint a vaddisznóállomány csökkenése. (P. N. O.)
origo.hu
„Engem nem érdekel, hogy hol lesz király, csak itt ne, Pápán”
