Már Bagdad külvárosában vannak a szövetséges erők – jelentette be a londoni alsóházban a brit védelmi miniszter, iraki részről azonban cáfolták a koalíciós előrenyomulást, és jelentős amerikai– brit veszteségekről beszéltek. Az iraki tájékoztatási miniszter, Muhammad Szaid asz-Szahaf kijelentette, hogy 160 kilométernél jobban nem közelítették meg Bagdadot. Al Lockwood, a katari brit központi parancsnokság szóvivője halványan szintén utalt arra, hogy bizonytalan a bagdadi helyzet megítélése, mondván, nagyon gyors az előrenyomulás, de a szövetségesek „minden lehetőségre felkészültek”.
Ellentmondásos értesülések érkeztek arról, hogy a britek milyen fegyvereket használnak Irakban.
A Bászra alatt állomásozó brit erők csütörtökre virradóra állítólag kazettás – közkeletű nevén fürtös – bombák tüzérségi változatát vetették be a város egy nyílt területén, alig egy nappal azután, hogy az Amnesty International emberi jogi szervezet e fegyver alkalmazásának felfüggesztését követelte.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése határozottan elítélte az Irak ellen indított katonai inváziót, és annak befejezésére szólította fel az akcióban részt vevő kormányokat. A 45 európai államot tömörítő strasbourgi szervezet állásfoglalása szerint az iraki beavatkozás törvénytelen és ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel.
Az arab Al-Khalídzs napilap idézi Ibrahím Naszruddín egyiptomi politológust, aki szerint az esetleges iraki győzelem Izrael végét jelentené, hiszen ez utat nyitna más országoknak az amerikai uralomtól való megszabadulás felé. Szerinte azzal kell támogatni Irakot, hogy az önkéntes arab harcosok előtt kinyitják az utat Bagdad felé, bezárják a Szuezi-csatornát, valamint bojkottálják az amerikai termékeket. Naszruddín szerint ellenkező esetben elpusztulna mindaz, ami arab, miután Izrael és a cionista külpolitikát folytató Egyesült Államok a teljes arab területet ellenőrzése alá vonná, az arab és iszlám kultúrát pedig megsemmisítené – mondta az akadémikus.
Nincs nyoma Bagdadban annak, hogy a város készülne az ostromra, jóllehet az amerikai–brit erők előretolt egységei már csak tíz kilométerre vannak a városhatártól, sőt egyes egységek állítólag már Szaddám Huszein elnök egyik palotájában jártak. A BBC Bagdadban tartózkodó tudósítójának leírása szerint városszerte fegyveresek – Bász párti milicisták, katonák és egyéb erők – kis csoportjai mozogtak, de nagyobb katonai erődítéseknek nem volt nyoma. Az amerikai erők megközelítették a bagdadi repülőteret, amely mintegy 20 kilométerre délnyugatra fekszik az iraki fővárostól – jelentette be az amerikai középső parancsnokság katari főhadiszállása. A Köztársasági Gárda elitalakulatai és az amerikai erők közötti összecsapásokban egy amerikai tiszt elmondása szerint mintegy 500 iraki katona vesztette életét. Mindeközben újabb iraki áldozatokat követelt a háború. Asz-Szahaf iraki tájékoztatási miniszter megerősítette, hogy a bombázások eredményeként Bagdadban öten meghaltak, 140-en megsebesültek, és vidéki helyszíneken is áldozatokat követelt a szövetséges légitámadás.
A Köztársasági Gárda fővárostól délre állomásozó két hadosztálya, a Bagdad és a Medina gyakorlatilag harcképtelen az intenzív amerikai bombázás után – közölte Maurie McNarn ausztrál parancsnok. Az amerikai tengerészgyalogosok szorosabbra vonták a gyűrűt Násziríja körül, és szemmel láthatóan megtörték a Fidáíjín Szaddám milícia ellenállását. A 101. légi szállítású amerikai hadosztály katonái Nedzsefben előretörtek a város központja felé, házról házra kutattak félkatonai alakulatok után. A városból akna- és gránátvetők zaja, szórványosan gépfegyverek ropogása hallatszott.
Némileg ellentmond a szövetségesek győzelmi jelentéseinek, hogy Kerbela közelében az iraki erők lelőttek egy amerikai Black Hawk típusú helikoptert. A Pentagon hét katona halálhírét erősítette meg. A CNN értesülése szerint a könnyűfegyverekkel lelőtt helikopter további négy utasa megsebesült, de a közelben tartózkodó amerikai egységek kihozták őket a tűzvonalból. Meghalt a BBC tévé egyik külsős operatőre is, aki aknára lépett Irak északi részén. Kaveh Golestan a harmadik televíziós a háború kezdete óta, aki brit televíziók szolgálatában vesztette életét Irakban.
Az amerikai légierő támogatásával kurd fegyveresek törtek előre az észak-iraki olajipari központ, Moszul felé, offenzívájukat azonban az iraki nehéztüzérség ellentámadása átmenetileg megállította. A Reuters értékelése szerint az amerikai légitámadások fokozódása Észak-Irakban, valamint a szövetséges erők mind erőteljesebb bekapcsolódása az ottani harcokba az észak-iraki kurdok oldalán azt jelzi, hogy az amerikaiak a háborút fokozatosan ki akarják terjeszteni Észak-Irakra is.
Dél-Irakban folytatódtak a harcok Bászra ellenőrzéséért. A brit parancsnokság szóvivője cáfolta, hogy a város alatt állomásozó erők úgynevezett fürtös bombát, illetve annak tüzérségi változatát vetették be. A kisebb robbanótölteteket nagy területen szétszóró bomba használatának betiltását időközben követelte a tekintélyes emberi jogi szervezet, az Amnesty International, miután – a csoport szerint – legalább harminchárom polgári személy halt meg az iraki el-Hilla városában egy bombarobbanásban. Előzőleg a brit hadsereg szóvivője Londonban elismerte, hogy ők valóban használták a fürtös bomba tüzérségi változatát a város környékének egy ritkán lakott részén. Iraki források arról számolnak be, hogy az amerikai fürtös bombák Bagdadban 27 embert öltek meg, 193-at pedig megsebesítettek.
Fontos esemény a „médiafronton”, hogy az al-Dzsazíra arab hírtelevízió felfüggeszti tevékenységét Irakban, miután a bagdadi hatóságok megtiltották a munkavégzést két tudósítójának. Az iraki hatóságok nem fedték fel, hogy mit vétett a két tudósító, de a CNN amerikai hírtévé értesülése szerint az al-Dzsazíra munkatársai megszegték azt a megállapodást, amelynek értelmében nem fűznek kommentárokat az eseményekhez, és helybeliekkel nem készítenek riportokat.
***
Kazettás bombák. Az amerikai illetékesek tegnap elismerték, hogy a Bagdad közelében állomásozó iraki páncélosok ellen kazettás bombákat vetettek be, kiváltva ezzel a különböző humanista mozgalmak tiltakozását. A köznyelvben tévesen fürtös bombának nevezett eszköz lényegében egy tartály, amelyben apró bombák lapulnak. A hordozó repülőgépről való leválást követően a tartály borítása kinyílik, és a résztöltetek nagy területen szóródnak szét, növelve a találat esélyét. A résztöltetek között lehet páncéltörő vagy repeszképző is a kazettás bomba típusától függően, ám egyvalami közös bennük: meghibásodásból kifolyólag nem mindegyik robban fel becsapódáskor, ezért a konfliktus után még sok áldozatot szedhetnek. A világ szinte minden légiereje által rendszerben tartott kazettás bombákat egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem tiltják nemzetközi egyezmények, csak azokat a változataikat, melyek gyalogsági aknák telepítésére alkalmasak. Képünkön egy páncélosok ellen használható Mk20D típusú fegyver. (Z. G.)
***
Repülőgép-veszteségek. Helyi idő szerint szerdán éjfél előtt pár perccel az iraki légvédelem először lőtt le egy amerikai vadászgépet. Az Arab-öbölben hajózó Kitty Hawk repülőgép-hordozó F/A–18-as gépét az amerikai szárazföldi csapatok közvetlen légi támogatása közben érte találat, valószínűleg légvédelmi rakétától. Pilótája eltűnt, de az amerikai kutató-mentő egységek még nem akadtak rá. Nincs biztos hír arról sem, hogy katapultált-e egyáltalán. Ezzel szemben biztosat tudni egy másik – szintén a Kitty Hawk-hoz tartozó – F–14-es kétfős személyzetéről, akik műszaki hiba miatt katapultáltak szerdán hajnalban. Őket a kutatómentők ellenséges területről sikeresen kimenekítették. Nem voltak ilyen szerencsések a második lelőtt helikopter utasai: a Blackhawk fedélzetén tartózkodók közül heten életüket vesztették, míg négy katonát egy másik helikopter mentett meg. Az első, március 24-én lelőtt helikopter, egy Apache kétfős személyzete fogságba esett. (Z. G.)
origo.hu
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára válnak, mi lesz a milliárdos vagyon sorsa?
