Az Antarktisz titkai

Befejezte tudományos misszióját, és miután a múlt héten hazaérkezett, megkezdte az összegyűjtött több ezer adat feldolgozását az első önálló magyar antarktiszi expedíció kutatórészlege.

A magyar Fagyos Oázis kutató- és filmes expedíció a 2003-as antarktiszi nyarat a déli jégvilágban lévő King George-szigeten töltötte.
Amint arról beszámoltunk, a csapat geográfusai az úgynevezett fagyos oázisokat, a jégmentes, édesvízzel ellátott területeket vizsgálták. – Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mi történik a felmelegedés hatására akkor, amikor a déli földrész peremvidékéről elkezd visszahúzódni a jégtakaró – mondta a Magyar Nemzetnek Nagy Balázs geográfus, az expedíció vezetője. Azt is kutatták, hogy mi az oázisok jövője, valamint milyen változások várhatók a közeljövőben a jégvilág szegélyén.
A január elején elkezdett munka az öt évvel ezelőtt, egy lengyel expedícióval megkezdett alapkutatás folytatása volt. A magyar csapat ugyanarra a célterületre ment viszsza, mint ahol Nagy Balázs dolgozott 1998-ban. A kutatók a több ezer négyzetméteres vizsgálati területeken többek között topográfiai, felszínalaktani és a növényborítottságot ábrázoló térképeket készítettek, valamint üledék- és vízmintákat vettek. A másik, szintén öt évvel ezelőtt elkezdett kutatás célja az öröké fagyott aljzat zsugorodásának nyomon követése volt. Ugyancsak térképezéssel hasonlították össze a felmelegedés hatására lejátszódó folyamatokat. A több ezer adat alapján egy hosszabb távú folyamat is megjósolható. Az elemzőmunka a nyarat igénybe veszi, a tudományos publikációk őszre születhetnek meg.
A geográfus szerint máris levonható az a következtetés, hogy az Antarktiszon erősen eltolódnak az éghajlati határok. Ahogy fogy a jég, úgy keletkeznek az oázisok. Az idén szélsőségesen rövid, mindössze másfél hónapos nyár volt a King George-szigeten. A kutatók ebben a rövid periódusban is olyan fokú olvadásnak lehettek tanúi, amelyet öt évvel ezelőtt háromszor ennyi idő alatt lehetett tapasztalni.
– Ezekről az alapjelenségekről keveset tudunk. Ha meghatározzuk őket, akkor egyrészt előre jelezhetjük a változásokat, másrészt olyan folyamatokat láthatunk, amelyeket a környezetünkben, például a Kárpátokban 10-15 ezer éve lehetett volna tapasztalni akkor, amikor hirtelen felmelegedés kezdődött és visszahúzódott a jégtakaró. A most végzett munka önmagában, kerek egészként is megállja a helyét. A terepre azonban vissza lehet majd menni; sok felkérést kaptunk. Számomra nagyon fontos, hogy viszszatérhessünk, ez nem egy évre szóló expedíció volt – jelezte terveit Nagy Balázs.