Bagdad központjába amerikai harckocsik érkeztek tegnap, és a Palestine hotel közelében foglalták el állásaikat. Egy, az AFP által idézett amerikai tiszt kijelentette, hogy az amerikaiak ellenőrzik Bagdad keleti részét. Az iraki fővárosnak ebben a részében gyakorlatilag megszűntek a harcok, bár a katonák szerint néhol még lesből lőnek. Amerikai tengerészgyalogosok elfoglalták Szaddám Huszein titkosrendőrségének főhadiszállását.
A Reuters tudósítója szerint több helyütt ünneplő irakiak fogadták őket, a BBC rádió tudósítója egyenesen a bagdadiak „fékezhetetlen örömkitöréseiről” számolt be. Bagdadban ugyanakkor városszerte folyik a fosztogatás az elhagyott kormányépületekben és környékükön: számítógépeket, bútorokat, sőt, még katonai terepjárókat is vittek magukkal a szemfüles lakosok. A BBC tudósítói szerint tegnap nem volt nyoma sem az iraki rendfenntartó erőknek, sem a hadseregnek a főváros utcáin. A Bagdadból közvetített képeken Szaddám Huszein portréit taposó, az iraki elnök szobrait döntögető helybelieket lehetett látni. A moheet internetes újság szerint egyébként az iraki ellenállás katonái Szaddám Huszein utasítására nem léptek fel eddig az amerikaiak ellen. Az elnök állítólag meg akarja várni, hogy a bagdadi keskeny utcákon szétszórodjanak az amerikai alakulatok harckocsijai, és ezután adja ki a parancsot a támadásra.
A brit kormány szerint gyakorlatilag megszűnt az iraki vezetés fennhatósága Bagdadban. A Downing Street szóvivőjének szerdai közleménye úgy fogalmaz, hogy „a jelek szerint összeomlott a rezsim vezénylési és ellenőrzési rendszere”. Gorka Sebestyén biztonságpolitikai szakértő lapunknak kifejtette, hogy a Bagdad egyes részei feletti ellenőrzés még nem jelenti a háború lezárását. Jelenleg az a legfontosabb kérdés, hogy hol van Szaddám Huszein, egyáltalán képes-e a hatalom gyakorlására. Gorka Sebestyén szerint akkor beszélhetünk majd a háború lezárásáról, amikor az iraki elnök feladja magát, és a rezsim nem kormányozza tovább az országot. A bászrai tapasztalatok alapján a szakértő nem valószínűsíti, hogy nagyarányú gerillaháború lenne kibontakozóban, egy kisebb mértékű, „enyhe” ellenállást azonban lehetségesnek tart. Szervezett formában csak a Szaddámhoz hű erők választják majd a gerillaháborút, a sorozott katonák, a lakosság aligha lép erre az útra – tette hozzá Gorka Sebestyén.
Közben Bászrában, amelyet a héten foglalt el teljesen a brit hadsereg, a támadó erők megkezdték a rend helyreállítását. A brit hadsereg bászrai bevonulása óta folyó fosztogatás és zavargások megállítására a brit hadvezetés egy helyi törzsi vezetőt kért fel a második legnagyobb iraki város „polgármesteri” feladatainak ellátására. Al Lockwood, a katari brit főhadiszállás szóvivője korábban azt mondta: mióta a britek elfoglalták Bászrát, a helyi rendőrség zöme eltűnt, a volt rendőrök többsége – életét féltve – elmenekült. Irakiak megmutattak az újságíróknak egy bászrai börtönt, ahol állításuk szerint Szaddám Huszein titkosrendőrsége évtizedek óta kínozta foglyait.
Az amerikai parancsnokság Bagdad mellett Tikritre, Szaddám Huszein szülővárosára is koncentrál, mivel a település még mindig az elnök híveinek kezén van. Ellenzéki források szerint a legmagasabb rangú iraki állami vezetők egyébként éppen Huszein szűkebb hazájában kerestek menedéket. Az amerikaiak bunkerrobbantó bombákkal vették célba a várost, feltételezve, hogy az elnök is ott tartózkodik.
Észak-iraki kurd beszámolók szerint szerdára virradóra a kurd harcosok és amerikai egységek elfoglalták az észak-iraki Moszul városától alig 18 kilométerre észak-nyugatra fekvő Maklub-hegyeket. Mint Maszud Barzaninak, a Kurdisztáni Demokratikus Párt vezetőjének tanácsadója elmondta, e magaslatokon voltak az iraki hadsereg utolsó védővonalai Moszul előtt.
Szaddám ismét megmenekült?
A brit hírszerzés majdnem bizonyosra veszi, hogy az iraki elnök a legutóbbi, ellene irányuló célzott amerikai légitámadást is túlélte. A szerdai brit sajtó értesülései szerint az előző napi támadást, amelyben porrá zúztak egy étteremnek álcázott elnöki bunkert Bagdad egyik jobb lakónegyedében, az amerikai légierő egy B–1-es hadászati bombázója hajtotta végre. Az MI6 – a brit külső hírszerzés – azt közölte a CIA-val, hogy Huszein valószínűleg néhány perccel korábban távozott az „étteremből”. A Times által idézett egyik brit hírszerzési forrás szerint az iraki elnök vagy a helyszínről elvezető alagútrendszeren, vagy pedig gépkocsin hagyta el a támadás előtti pillanatokban a bunkert. Elismerte ugyanakkor, hogy ez nem tekinthető teljesen egyértelmű értesülésnek. (MTI)
Vadászgépek itatói.
Az összes modern légi hadművelet alapvető feltétele a harci repülőgépek légi utántölthetősége és az üzemanyag átadására képes utántöltő (tanker) repülőgépek jelenléte. Ez utóbbiak vitathatatlanul legsikeresebb és leginkább elterjedt típusa a Boeing 707-es utasszállító bázisán kialakított KC–135-ös, amelyből több száz áll szolgálatban az amerikai légierő aktív, tartalékos állományában és a légi nemzeti gárdánál. A bázis és az utántöltési légtér távolságától függően egy KC–135-ös egy felszállásból 10-12 vadászgép üzemanyagtartályait is feltöltheti, hogy azok messzebb lévő célpontokat is elérhessenek, vagy hosszabb ideig maradhassanak a levegőben. A nagyobb gépek, így a szállítógépek és a bombázók utántöltése minden szempontból nehezebb feladat: egyrészt több tankert igényelnek, másrészt azokkal nehezebb felvenni a megfelelő pozíciót, mivel kevésbé fürgén manővereznek. (Z. G.)
origo.hu
Gulyás Gergely: Az Európai Néppárt európai baloldallal és liberálisokkal megkötött paktuma kockázatos egész Európára és Magyarországra nézve is
