Kicsi az én cégem ahhoz, hogy megtalálja az adóhivatal – ezt, a vállalkozók egy része által gyakran hangoztatott megállapítást határozottan cáfolja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál 2001-ben bevezetett, véletlenszerűségen alapuló ellenőrzés-kiválasztási (VAK) rendszer. A beszédes nevű szisztéma lényege, hogy az ellenőrzésre kiválasztás az emberi tényező kizárásával, automatikusan, egy úgynevezett véletlenszám-generátor segítségével történik: akit ily módon választottak ki, annak ellenőrzésére – bárki legyen is – mindenképp sort kell kerítenie a hatóságnak.
A VAK rendszer biztosítja, hogy egyetlen adózói kör se mentesülhessen az ellenőrzés terhének a kockázatától, és egy-egy adózó ellenőrzésre való kiválasztásának valószínűsége minden esetben azonos legyen. A VAK hatása – hangsúlyozza az APEH – nem azzal mérhető, hogy egy-egy ellenőrzés után mekkora adóhiányt találnak, vagy mennyi bírságot szabnak ki: önmagában a működésének ténye eredményezhet többletbevételt a költségvetésnek, azáltal, hogy az adózókat jogkövető magatartásra ösztönzi. (Egyszerűbben: mindenkinek tartania kell attól, hogy ellenőrzik.) A véletlenszerű kiválasztás kötelező alkalmazásának aránya – az összes ellenőrzés között – tavaly öt százalék volt, az idei évre vonatkozóan pedig már a törvény határoz meg ugyanekkora arányt.
Tavaly a VAK alapján indult adóellenőrzések 29 százaléka zárult megállapítással, a rendszer ugyanakkor nem egyformán érintett minden adózói kört. A véletlenszerű ellenőrzések 34 százaléka jogi személyiségű adóalanyokat, 15 százaléka nem jogi személyiségűeket, 18 százaléka pedig egyéni vállalkozókat érintett. A magánszemélyek aránya 33 százalékot tett ki.

Kövér László: „Gyurcsány legalább a családját szereti”