Benes dekrétumainak árnya

A cseh–német viszonyban már évtizedek óta neuralgikus pontként van jelen a szudétanémetek kitelepítésének kérdése, s ezzel kapcsolatban a népcsoport elűzését lehetővé tevő Benes-dekrétumok körüli vita. A kollektív bűnösség elvét alkalmazó dekrétumok következményeinek orvoslását célzó kezdeményezések heves elutasításba ütköznek Csehországban.

Tegnap Berlinbe látogatott Václav Klaus cseh államfő, hogy megkísérelje elsimítani a két ország kapcsolataiban mutatkozó problémákat. Mint a cseh képviselőház múlt évi nyilatkozatának egyhangú jóváhagyása is példázza, a benesi dekrétumok kérdésében azonos hullámhosszon vannak a cseh parlamenti pártok. A nyilatkozat kimondja: a dekrétumok alapján létrejött tulajdonjogi viszonyok kétségbevonhatatlanok és megváltoztathatatlanok.
Az Európai Parlament (EP) szerdai ülésén, a tagjelölt országok csatlakozása jóváhagyásának kapcsán került ismét terítékre az ominózus probléma. A bírálók előre jelezték, hogy a dekrétumok miatt Csehország tagsága ellen fognak szavazni. Jóllehet a negatív voksok aligha akadályozhatták volna meg Csehország csatlakozását, ám az, hogy a tíz jelölt közül Csehország kapta a legtöbb elutasító szavazatot (39 nem, 37 tartózkodás), nem váltott ki örömet Prágában. A Lidové Noviny az ellenszavazatok okát meg is nevezi. Az EP jobboldali német és osztrák képviselői így fejezték ki nemtetszésüket amiatt, hogy a cseh kormány nem képes elhatárolódni a szudétanémetek kitelepítése során történt kilengésektől, és mindmáig érvényesnek tekinti a dekrétumokat.
Az Európai Parlamentben történtek mintegy előjátékának minősíthető a prágai szudétanémet iroda megnyitásával kapcsolatos nyilatkozatháború. Néhány kivételtől eltekintve a cseh politika szereplői provokációnak, a cseh államiság kétségbevonásának minősítették az iroda megnyitását. Bírálatok özöne zúdult a CSU-tag Bernd Posseltre, a szudétanémet Honfitárs Szövetség elnökére. Az EP-képviselő a megnyitón a Benes-dekrétumokról azt mondta, hogy azoknak a történelem szemétdombján van a helyük. Posselt a EP ülésén mindazonáltal azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy a negatív szavazatok nem a cseh nép, nem Európa egysége, hanem az igazságtalanság ellen irányulnak.
Petr Mares cseh miniszterelnök-helyettes sorsdöntő lépésnek tekinti Csehország uniós tagságának jóváhagyását, és az ellenszavazatokra utalva így fogalmazott: demonstratív módon jutott kifejezésre, hogy „egy dolog beárnyékolja országunk eredményeit”.