Több mint egymilliárd forintot fordított 1993 és 2001 között az FVM az állat-egészségügyi informatikai hálózat kiépítésére és fejlesztésére. Egy tavaly februárban kelt ellenőrzési vizsgálat azonban feltárta, hogy nem lehet egységes rendszerről beszélni, mert az csak részben alkalmas egyes szakigazgatási részfeladatok ellátására.
Az állat-egészségügyi informatikai rendszer kiépítésére tett kísérlet során nem alkalmazták az uniós – többek között a belső piachoz való igazodás, az élelmiszerek minőség-ellenőrzéséről szóló és a takarmány-ellenőrzésről szóló – irányelvet sem, amelyek alkalmazása a csatlakozás után lehetővé tette volna a zökkenőmentes átállást az uniós jogrendszerre. Így nem csoda, ha nem készült sem összefoglaló rendszerleírás, sem stratégiai terv a fejlesztés során, és nem határozták meg azt sem, hogy az állat-egészségügyi ágazati információk mely körére terjed ki a rendszer, és mely szervek lesznek jogosultak az adatok gyűjtésére, tárolására, feldolgozására. Nem született olyan minisztériumi döntés sem, amely megjelölte volna a rendszer létrehozásáért felelős szervet vagy személyt. Megállapították azt is, hogy a rendszer megvalósításának egészére vonatkozóan ütem-, költségvetési vagy finanszírozási terv nem készült.
Az eredeti elképzelések szerint a fejlesztéshez szükséges hardver és a szoftverelemek beszerzését együtt végezték volna, és erre PHARE-forrása is volt az állat-egészségügyi főosztálynak. A későbbiekben azonban a beszerzéseket szétválasztották, és a PHARE-keretet kizárólag számítógépek beszerzésére fordították. A vizsgálati megállapítások szerint a szükséges programok vásárlását más forrásból kívánták megvalósítani, erről azonban nem került elő írásos dokumentum.
Az 1993-as PHARE-program szerződésére 1996 decemberében, az 1995-ös program szerződésére 1998 márciusában, az 1998-as szerződés megkötésére pedig 2000-ben került sor. Így az állat-egészségügyi hálózat számítástechnikai kiépítése – egyrészt a PHARE sajátos ügymenete miatt – elhúzódott, de közben a számítógépek elavultak, és a cseréjük négyszázmillió forintos többletköltséggel járt.
A szoftverbeszerzések kapcsán megállapították, hogy az 1995. november 1-je előtt megkötött szerződések esetében sérelmet szenvedett az akkor még érvényben lévő, a Pénzügyminisztérium által hozott, a versenytárgyalási kiírás kötelezettségéről szóló rendelet. A jelzett időpont után pedig a közbeszerzési törvény szabályainak alkalmazását mulasztotta el az állat-egészségügyi főosztály. A vizsgálat időpontjában a szállítási alrendszer 90 százalékos kiépítettségű volt, de folyamatosan módosításokra szorult a változó igények miatt. A járványügyi alrendszert 1998 novemberében átadták, de használatát a főosztály nem írta elő, s az élelmiszer-higiéniai alrendszer az uniós követelmények miatt nem is használható. Ugyanakkor a takarmányozási, az állatgyógyászati és az állatvédelmi alrendszereket sem használták.
Az ellenőrzési eljárás során kiderült: 1993 és 2001 között több mint egymilliárd-egyszázmillió forint értékben kötöttek szerződéseket az informatikai hálózat fejlesztésére. Ennek ellenére az informatikai hálózat nem működik, mert időközben vagy elavult, vagy nem érkezett utasítás a működtetésére. A hálózat létrehozásáért az állat-egészségügyi főosztály volt a felelős, az informatikai rendszer azonban olyan horderejű terület, amely kiérdemelte volna az FVM legfelsőbb szintű irányítását – mutat rá a vizsgálat. Ennek ellenére a főosztály nem kért felhatalmazást erre a minisztérium felső vezetésétől. Az állat-egészségügyi főosztályt a vizsgált időszak túlnyomó részében Bálint Tibor vezette – 1996 áprilisától 2000 márciusáig –, és megbízottként ma ismét ő irányítja a főosztályt. Az informatikai rendszer egységes fejlesztése a mai napig nem oldódott meg. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre a minisztérium nem reagált.
origo.hu
A világ egyik legjobb vodkája készül Zamárdiban
