Kárpótlás illeti meg azokat a személyeket is, akiknek szabadságát a Szovjetunióba elhurcolásukat követően legkevesebb három évig korlátozták – áll a tegnap nyilvánosságra hozott Ab-határozatban. Így az 1945 és 1963 között, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharccal összefüggésben hadifogságba esett, illetve nem internált polgári személyként elhurcoltak is részesülhetnek a juttatásban, ha a jogszabály által előírt egyéb feltételeknek megfelelnek.
A kormány 2000 végén elfogadott rendelete alapján eddig csak azok kaphattak kárpótlást, akiket az említett időszakban politikai okból, szovjet katonai bíróság vagy egyéb hatóság döntése alapján politikai elítéltként, illetve – ilyen döntés hiányában – internált polgári személyként hurcoltak el a Szovjetunióba, és ott legalább három évet zárt táborban, fegyveres őrizet mellett, kényszermunkát végezve kellett eltölteniük. A rendelettel kapcsolatban több beadvány érkezett az Ab-hez, amelyben azt kifogásolták, hogy a kormány diszkriminatív módon szűkítette a kárpótlásra jogosultak körét. Az Ab szerint az a megfogalmazás is diszkriminatívnak tekinthető, hogy a kárpótlásra csak azok jogosultak, akiket Magyarországról vittek el. Nem világos ugyanis, hogy a jelenlegi vagy a történelmi Magyarországról van-e szó. Magyar állampolgárokat ráadásul más országokból is elvittek, illetve volt, akit nem engedtek haza a Szovjetunióból. Az Ab így a kormányrendeletek ezzel kapcsolatos részeit is megsemmisítette. Ugyanakkor nem találta alkotmányellenesnek, hogy a kormányrendelet csak a három évet meghaladó szabadságkorlátozás esetén biztosította a juttatást.
Az érintettek kérelemmel a nyugdíj-folyósítási törzsszámra való hivatkozással a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz (Budapest, Pf. 1820) fordulhatnak, egy igénybejelentőt kell kitölteniük, amelyen szerepel, hogy milyen sérelem érte az elhurcolt személyt vagy hadifoglyot. Igazolásnak elfogadják a személyi kárpótlási határozatot vagy a debreceni hadifogoly-gondozó iroda igazolását. Akinek nincs nyugdíj-folyósítási törzsszáma, annak a kérelmében jeleznie kell, hogy nyugdíjjogosultsággal nem rendelkezik, és megkaphatja a juttatást.
A rendelet hatálya miatt eddig közel ezer kényszermunkára hurcoltat és mintegy tízezer hadifogoly kérelmét utasították el – nyilatkozta lapunknak Papp György, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szuperrevíziós főosztályvezetője. Hozzátette: az elutasított kérelmeket figyelembe veszik, és ha szükséges, az érintetteknek hiánypótló igazolást küldenek. Papp Görgy szerint több tízezerre tehető azoknak a száma, akiket megillet a kárpótlás. Aki három évig volt szabadságában korlátozva, azt 20 ezer forintos, az öt évnél nagyobb időszak után 30 ezer, míg a 8 évet meghaladó esetben 40 ezer forintos havi juttatást kaphat.
Elutasított beadványok. Hatáskör hiányában az Alkotmánybíróság tegnap visszautasította azokat az indítványokat, amelyek a Magyarország uniós csatlakozására vonatkozó népszavazással kapcsolatos alaptörvény-módosítás alkotmányossági vizsgálatát kérték. A testület szerint a népszavazás kezdeményezője az Országgyűlés, és ez a tény kizárja, hogy az Alkotmánybíróság jogorvoslati jogkörében eljárva vizsgálja a népszavazásra bocsátott kérdést. Az Alkotmánybíróság tegnapi döntése szerint a 2001 májusában elfogadott egészségügyi törvénycsomag rendelkezései nem ellentétesek az alaptörvénynek az önkormányzatok autonómiáját védő szabályaival. Az MSZP azért fordult az Ab-hoz, mert a párt álláspontja szerint az egészségügyi szakellátási kötelezettségekről szóló törvény egyes rendelkezései sértették a jogbiztonságot és az önkormányzatok függetlenségét. Az Ab döntését tudomásul vesszük, de érzékeltük a törvény alkalmazásának nehézségeit, ezért a tárcánál készülnek a javaslatok az ellátási egyeztetési rendszer visszaállítására – reagált az Ab-határozatra Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára.
origo.hu
Vége van! Nem kicsit, nagyon! – Gyurcsány Ferenc tündöklése és bukása
