Mintegy száz amerikai harckocsi és páncélozott csapatszállító hatolt be Bagdad belső területére. A BBC-nek nyilatkozó amerikai hadműveleti tisztek azonban azt mondták, hogy a tegnapi harcokat „nem lenne helyes” a bagdadi csatának nevezni. – A benyomulással azt az erőteljes üzenetet küldjük a iraki rezsimnek, hogy akkor és oda megyünk, amikor és ahová akarunk – mondta az egyik amerikai tiszt.
Mohamed Szaid asz-Szahaf iraki tájékoztatási miniszter ugyanakkor tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Bagdad „biztonságban van”. Cáfolta, hogy a városközpontban amerikai páncélosok lennének, és azt mondta, hogy a szövetségesek „öngyilkosságba rohannak” Bagdad kapuinál. A miniszter később többek között az Al-Dzsazíra televízió munkatársát is elkísérte munkahelyére, a minisztérium irodáiba, és sem az épületben, sem körülötte nem voltak amerikai katonák. Ugyanez vonatkozik az elnöki palotára, de azt mondták szemtanúk, hogy négy amerikai tankot láttak égni Dél-Bagdadban. Az amerikaiaknak nem iraki beszámolók szerint is voltak veszteségeik a tegnapi akcióban: legkevesebb hat amerikai katona megsebesült és hat másik eltűnt Bagdad déli részén, miután iraki rakétacsapás ért egy amerikai állást. Ugyanakkor amerikai rakéta talált el egy lakóövezetet Bagdadban, amelynek következtében tizennégy polgári személy, közte két kisgyermek vesztette életét.
Az AFP kimutatása szerint egyébként a háború kezdete óta Irakban a halálos áldozatok száma 484 és 856 között, a sebesülteké 4411 és 6606 között van. Ez idő alatt a kurdok 18 halottat jelentettek, mert két amerikai harci repülőgép tévedésből megölt 18 kurd harcost. A támadó erők vezető hatalma, az Egyesült Államok katonái közül 83-an haltak meg: 68 harcban, 13 balesetben, 2 pedig egy társuk amerikai katonák ellen elkövetett merénylete következtében vesztette életét Kuvaitban. A kisebbik megszálló erőnek, Nagy-Britanniának 30 katonája halt meg, ebből hárman estek el ütközetben.
Eközben amerikaiak bejelentették, hogy fegyverszakértőik feltehetően tömegpusztító fegyvereket tartalmazó raktárat fedeztek fel Irak középső részén. Ros Coffman, az amerikai 3. gyalogoshadosztály őrnagya utalt arra, hogy egyelőre még csupán az első eredmények állnak rendelkezésre. A raktár a Reuters hírügynökség szerint a közép-iraki Hindíja várostól délre található.
Az ország déli részén a brit hadsereg tegnap délutánra gyakorlatilag bevette a második legnagyobb iraki várost, Bászrát. Bászra végleges bevétele vasárnap kora reggel indult, amikor a várost két hete ostromló brit erők három nagy oszlopba rendeződve megindultak a központ felé. Az akciót a 7. brit páncélos dandár – a hírhedt Sivatagi Patkányok – 120 Challenger 2-es harckocsija és a királyi skót dragonyosok több ezer fős gyalogsága indította; késő délután, a negyedik éket kialakítva, megindultak a királyi tengerészgyalogság egységei is. A város bevételére indított hadműveletet azután kezdték, hogy hírszerzési értesülések szerint „eljött a megfelelő pillanat”. Ennél többet a katari brit parancsnokság nem közölt, de nem hivatalos értesülések szerint ez azt jelenthette, hogy sikerült megölni a dél-iraki országrész katonai parancsnokát. Délelőtti értesülések szerint a Bászrában harcoló brit erők egy alakulata meg is találta Ali Hasszán el-Madzsid tábornok, a hírhedt „Vegyi Ali” holttestét. A brit védelmi miniszter londoni sajtótájékoztatóján azonban azt mondta: a parancsnok halála egyelőre nem erősíthető meg százszázalékosan.
Geoff Hoon a Bagdadot védő elit Köztársasági Gárda hollétéről és harckészségéről azt mondta: becslések szerint csapataik támadásai a kormányhű alakulat még nem dezertált egységeinek harcképességét is legalább 50 százalékkal csökkentették. A védelmi miniszter szerint ugyanakkor jelek utalnak arra, hogy a Köztársasági Gárda hadosztályait sok kisebb alakulatra bontották, amelyek továbbra is fenyegetik a támadókat. A brit katonák eljutottak a bászrai belvárosig, elfoglalták az egyetemet, amely korábban a brit állásokat tűz alatt tartó iraki milicisták egyik fellegvára volt. Bászra lakói fosztogatni kezdtek: bútorokat és szőnyegeket vonszoltak ki egy nyugati szállodából, a városban sűrű füst terjengett. Hoon azt mondta, hogy a brit haderő most már „ott is marad” Bászrában, de hozzátette: jelenlétének célja a biztonság megteremtése a lakosság számára. Ugyanakkor leszögezte, egy nappal sem maradnak tovább, mint az feltétlenül szükséges.
Ezzel szemben Amerika hadereje legalább fél évig biztosan Irakban fog állomásozni – derült ki Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes szavaiból. A tanácsadó szerint legalább hat hónapig eltarthat, amíg az Egyesült Államok vezette koalíció átadhatja a hatalmat Irak népének. Wolfowitz a CBS televízióban úgy nyilatkozott, hogy a háború utáni ideiglenes hatóságnak kettős feladata lesz: egyrészt az ínséget szenvedő iraki népet vízzel, élelemmel, gyógyszerrel látja el, másrészt megszervezi a választásokat. A Fox televíziónak nyilatkozva kijelentette: „Az iraki népnek alkalma lesz rá, hogy megmutassa az egész világnak, mire képesek az arabok.”
A Moheet internetes újság szerint a török kormány azzal fenyegetőzik, hogy katonailag fog beavatkozni Észak-Irakban, ha az amerikai segítséget élvező kurd fegyveresek tovább folytatják előrenyomulásukat Moszul és Kirkuk felé.
Saul Mofaz izraeli védelmi miniszter tegnap Izrael szempontjából „kritikus napokról” beszélt az Irak ellen folyó háború aktuális fejleményeivel kapcsolatban. Ha Szaddám Huszein iraki elnök életben van, és Irakban vagy Bagdadban tartózkodik, akkor most sarokba szorítva esetleg úgy dönthet, hogy csapást mér Izraelre – jelentette ki a miniszter az izraeli rádiónak. Mofaz „kritikus napokról” beszélt, rámutatva, hogy a riadókészültség továbbra is érvényben marad Izraelben.
Az iraki televízió tegnap délután újra felvételt sugárzott Szaddám Huszein iraki elnökről, amint magas rangú állami tisztségviselőkkel tanácskozott. Közben egy szaúdi lap azt írta, hogy az iraki elnöknek látszó férfi, akinek a kezét csókolgatták az emberek pénteki, bagdadi utcai sétája közben, valójában az elnök Ahmed Hadusi nevű hasonmása volt. Az Al-Watan című szaúd-arábiai lap az iraki titkosszolgálat egy munkatársára hivatkozott, aki az újság állítása szerint jelenleg együttműködik a nyugati kémszervezetekkel.
„A szállítógép”.
Túlzásnak tűnik talán ez az elnevezés, ám a Lockheed cég C–130-as típusú közepes, 17 tonna teher szállítására alkalmas, négy hajtóműves, légcsavaros szállítógépe kategóriája legelterjedtebb és egyben legsikeresebb típusa. Első példányai az ötvenes évek közepén álltak szolgálatba, s rövid idő alatt a leginkább használt harcászati-hadműveleti (azaz nem stratégiai és interkontinentális) szállítógéppé léptek elő. Végigrepülték a vietnami háborút, lehetővé téve az amerikai erőknek a gyenge minőségű, apró repülőterek használatát. A konstrukció kiválóságát jelzi, hogy számos, a hatvanas években gyártott példány korszerűsített formában máig repül. A normál szállítási feladatok mellett a Herculesnek becézett gép különleges változatait használják elektronikai hírszerzési, zavarási (EC–130), légi utántöltési (KC–130) vagy éppen „légi ágyúnaszád” (AC–130) feladatra, vagy a különleges erők hordozógépeként (MC–130). (Z. G.)
***
Súlyos vádak Washingtonnak.
Vlagyimir Tyitorenko bagdadi orosz nagykövet szerint amerikai katonák szándékosan vették tűz alá vasárnap az orosz diplomaták autókonvoját az iraki főváros közelében. A kezén könnyebb sérülést szenvedett Tyitorenko 11 kollégájával együtt tegnap érkezett a szíriai határra, ahol a damaszkuszi orosz nagykövetség munkatársai várták őket. A nagykövet orosz újságíróknak nyilatkozva a szíriai határon megmutatta az autóikat ért golyók nyomait, amelyek – mint közölte – szakértői vélemények szerint amerikai M–16-os géppisztolyoktól származtak. Tyitorenko orosz zászlóval megkülönböztetett gépkocsijába három golyó fúródott, az egyik a sofőrülésbe. A konvoj hat autójából négyet ért találat. Bagdadi orosz újságírók olyan feltételezésekről számoltak be, hogy az iraki arcvonalak mögé behatolt amerikai mélységi felderítők lőtték az orosz konvojt, iraki menetoszlopnak nézve azt. (MTI)
origo.hu
Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére
