Kudarcba fulladt a taszári kiképzés

Miközben az amerikai hadvezetés és a magyar kormány eredményesnek és hasznosnak minősítette a taszári kiképzést, a résztvevők hatalmas fiaskónak tartják. Az észak-iraki türkmének – szemben Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel – úgy tudják, hogy a Kaposvár melletti bázison mindössze nyolcvan embert képeztek ki; az érdektelenség és a gyengécske szervezés miatt senki nem vette komolyan a kezdeményezést.

A szövetségesek számára valóságos sokkhatást jelentett, hogy az irakiak nem ünneplik „felszabadítóként” őket. Pedig az amerikai döntéshozók már előre jelezték, hogy még a CIA által támogatott iraki ellenzéki csoportok sem támogatják teljes szívvel az intervenciót. A múlt héten az amerikai hadsereg vezetése felfüggesztette a műveleteket a taszári bázison. Mint emlékezetes, a toborzás január végén indult meg, a kiképzés céljaként a háború utáni idők biztonsági erőinek kialakítását határozták meg.
A hét Szaddám Huszein-ellenes pártot tömörítő Iraki Nemzeti Kongresszus ex-iraki tagjaiból háromezer lehetséges újoncot nevezett meg a CIA magyarországi kiképzésére. Jóllehet mind a magyar kormány, mind a Pentagon arról beszélt, hogy a jelentkezők nem vesznek részt katonai kiképzésen, azt elismerték, hogy „ügyintézők”, így aztán a besorozottak nem táplálhattak sok illúziót feladatkörüket illetően. „Átmenetileg még ankarai munkahelyemet is feladtam, hogy részt vehessek a taszári kiképzésen” – mondja a huszonnyolc éves Gaan Latis, volt gerilla és az észak-iraki Türkmén Front tagja, aki szót ejtett arról is, hogy büszkén szolgál az amerikai hadseregben. Az amerikaiak balszerencséjére nem sokan osztották Latis véleményét. Eredetileg arról volt szó, hogy két részletben, tizenkét hetes kiképzésre háromezren érkeznek a Kaposvár melletti táborba. Mintegy nyolc hét után azonban az amerikaiak lefújták az akciót, és beismerték, hogy összesen csak nyolcvan embert képeztek ki. Miután az úgynevezett „felszabadító hadsereget” rekordsebességgel kellett felállítaniuk, nem volt idejük feltérképezni a jelölteket. Így fordulhatott elő, hogy sok önkéntes felvette 3000 dolláros zsoldját valamelyik amerikai nagykövetségen, majd egész egyszerűen „eltűnt”, útban a taszári bázis felé.
A Türkmén Front eredetileg négyszáz embert delegált a taszári kiképzésre, de amikor az amerikaiak lemondták a programot, már csak ötvenhét türkmént vettek fel a listára. „Be kell vallanom, hogy ennek a kezdeményezésnek a támogatása soha nem szerepelt elsődleges céljaink között” – teszi hozzá Musztafa Zija, a Türkmén Front ankarai megbízottja. „Saját katonai szervezetünk van, a kiképzéseket az észak-iraki Irbilben tartjuk. Abban bízunk, hogy a harcosaink feletti ellenőrzést megtartva hatékonyabban segíthetjük az amerikaikat. Sajnos, a taszári program befulladt, mert koalíciót akartak kovácsolni olyan erőkből, akiknek teljes mértékben különböznek az érdekeik.”

Lengyel kapcsolat. A lengyel hadseregtől leselejtezett rakétahajtóművek Közel-Keletre csempészésével összefüggésben Lengyelországban letartóztattak egy iraki titkosügynököt, Mulem Haszant – írta a Zycie Warszawy című lengyel lap. A rakétaalkatrész-csempészeti ügyről először a Gazeta Wyborcza számolt be idén március elején. A legnagyobb példányszámú lengyel napilap azt írta, hogy alapos a gyanú: a hadseregtől leselejtezett, de használható légvédelmi rakéták alkatrészei juthattak Lengyelországból a Közel-Keletre, Szíriába, sőt esetleg Irakba is. A lap értesülései szerint ezeket az alkatrészeket hivatalosan ócskavas-kereskedelemmel foglalkozó sziléziai üzletemberek vásárolták meg, majd a használható darabokat külföldön értékesítették. (MTI)