Lipcse, a német remény

Az öreg lipcsei városháza előtti téren negyvenezer emberből tört ki az üdvrivalgás, amikor Münchenben Gerhard Schröder kancellár bejelentette a Német Olimpiai Bizottság (NOK) négymenetes szavazási eredményét: a 2012-es nyári játékok rendezési jogára pályázó öt város versenyéből Lipcse került ki győztesen. „Újra csoda történt!” – hangoztatták az emberek, utalva 1989-re, az országot kettéosztó határ eltörlésére, amelyet a Lipcséből induló, az egész világot bejáró jelszó – „Mi vagyunk a nép!” – vezetett be.
Gerhard Mayer-Vorfelder – a Német Labdarúgó-szövetség elnöke – találóan állapíthatta meg: „A keletiek már nem állíthatják, hogy a nyugatiak ellenük vannak!”
Az első érzelemkitörések – a győztes ujjongása és a vesztesek panaszai – utáni józan értékelés így hangzik: „Münchenben politikai döntés született!” A német újraegyesítés – mind a mai napig befejezetlen – történetének újabb állomásához érkezett. A sokkal erősebb gazdasági, anyagi hátterű nyugati városokkal szemben a „szegény rokon” nyert. „Lipcse fantasztikus pályázatot nyújtott be. A döntés helyes. A szászok sportszeretete további lendületet kölcsönöz majd a város pályázatának” – hangoztatta Otto Schily, a sportért felelős szövetségi belügyminiszter. Manfred von Richthofen, a Német Sportszövetség elnöke így vélekedett: „Ettől kezdve minden erőnket arra kell összpontosítani, hogy Lipcsét a sport fellegvárává tegyük. A város már az NDK idejében főszerepet játszott a sportban, amivel tisztában vannak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai is.” Johannes Rau államelnök – ismerve a vesztesek csalódottságát – teljes összefogásra szólított fel: „Közösen kell gondoskodnunk arról, hogy Lipcse az egész ország támogatását élvezve léphessen a NOB elé.” A lipcseiek váratlan sikeréhez – az utolsó választási fordulóban 81:51 lett az arány Hamburggal szemben – kellett az a remekül megkomponált videoklip, amely a város múltját harmonikusan mutatja be az olimpia követelményeivel együtt.
A félmilliós város igyekszik követni München példáját, ahol 1972-ben a rövid utak olimpiája volt. Az olimpiai falut a nyolcvankétezer nézőre tervezett stadiontól például mindössze négy és fél kilométer választja majd el. A városatyák nagyon bíznak a NOB-elnök, a belga Jacques Rogge támogatásában, aki korábban kijelentette: „Csökkenteni akarjuk a versenyek gigantikus méreteit. ”