*
Egyrészt azért, mert noha költségvetési ügyekben a tanáccsal egyenrangú félnek számít, az adott esetben nélküle hoztak költségvetési kihatású döntést, amelyet ráadásul az elsődleges közösségi jog rangjára emeltek azzal, hogy beillesztették a csatlakozási szerződésbe. Másrészt azért, mert a jelenlegi tagországokra nézve nincsenek ehhez hasonló megkötések, az eljárás tehát diszkriminatív az újakkal szemben.
Az utóbbi hetekben ismételt háromoldalú egyeztetések folytak a legfontosabb uniós intézmények, az Európai Bizottság, az EP és a tanács között a probléma rendezésére. Ha minden felet kielégítő végleges megoldás nem is született, elég előrehaladást sikerült elérni ahhoz, hogy legalábbis a szerződés elfogadásának és aláírásának tervezett menetrendje ne kerüljön veszélybe. Az EU alapító szerződésének rendelkezései szerint az új tagországok felvételéről a miniszterek tanácsa egyhangúlag dönt, az Európai Bizottság véleménye, illetve az Európai Parlament hozzájárulása alapján. A tagállamok és a csatlakozó országok főtárgyalói hivatalosan február közepén hagyták jóvá a szerződés végleges szövegét, amivel gyakorlatilag megtörtént a parafálás aktusa.
Az olyan kiemelten fontos esetekben, mint a csatlakozási szerződések jóváhagyása, az elfogadáshoz abszolút többség, vagyis az összes képviselő (jelenleg 626) több mint a felének támogatása szükséges. Az EP külügyi bizottsága március 19-én óriási többséggel szavazta meg elnökének, Elmar Broknak a csatlakozási tárgyalások befejezéséről előterjesztett jelentését, és ezzel a maga részéről szabad utat nyitott a szerződés parlamenti elfogadása előtt. A testület 55 szavazattal, két ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett biztosította támogatásáról a jelentést, és külön-külön is szavazott a jövőre taggá váló tíz ország csatlakozásáról. Magyarország csatlakozását 58 szavazattal, egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül támogatták a bizottsági tagok. A parlament hétfőn kezdődött strasbourgi plenáris ülésén ma délelőtt tartják a bővítési vitát, forma szerint nem közvetlenül a több mint ötezer oldalas szerződésről, hanem a csatlakozási tárgyalások lezárását értékelő határozati javaslatról, illetve a tíz ország csatlakozásáról, az előbbi esetben Brok jelentése, az utóbbiban az egyes országokkal foglalkozó jelentéstevők beszámolói alapján.
Magyar bizakodás. Optimizmussal tekintünk a mai európai parlamenti (EP) szavazás elé – jelentette ki tegnap Szent-Iványi István, az Országgyűlés integrációs bizottságának szabad demokrata elnöke, hozzátéve, hogy az előzetes információk szerint megvan az egyetértés és az EP áldását adja az uniós bővítésre. A szombati magyarországi uniós népszavazást illetően Szent-Iványi István annak a reményének adott hangot, hogy egyértelmű többségben lesznek az „igenek”, ugyanakkor nagyon fontosnak nevezte, hogy minél többen elmenjenek szavazni. (R. O.)

A Kondorosi Csárda még egy utolsó esélyt adott a rongálónak