Az európai uniós népszavazás alacsony részvételi hajlandósága azt mutatja, hogy a hatásfokát tekintve meglehetősen gyenge volt a kampány, az igen szavazatok elsöprő arányából pedig az látszik, hogy a társadalomban magas az unió támogatottsága – mondta Gábor András, a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt.-nek az uniós népszavazással kapcsolatos kutatási vezetője. A kampány hibája kapcsán megemlítette, hogy az nem hangsúlyozta ki kellő módon a népszavazás ügydöntő jellegét, valamint nem a részvételre, hanem pusztán az „igen”, és a „nem” közötti alternatíva választására buzdított. Elismerte: a 45 százalékos részvétel minden korábbi várakozásukat alulmúlta. Hozzátette: az „igenek” tekintetében azonban a végeredményhez közeli adatot közöltek. A népszavazás időpontját értékelő kérdésünkre elmondta: a koppenhágai döntés óta csak három hónap telt el, ami a jelek szerint nem volt elegendő ahhoz, hogy az emberek „kellőképen átbeszéljék az uniós csatlakozás ügyét”.
Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója kérdésünkre elmondta: cége április 4-e és 7-e között készítette el e témában az utolsó adatfelvételt, amely során a válaszolók 70 százaléka mondta azt, hogy elmegy szavazni, ezek 80 százaléka pedig azt jelezte, hogy támogatja a csatlakozást. Ez alapján azt prognosztizálták, hogy 80-85 százalék közötti lesz az igenre szavazók aránya. Hann szerint a csatlakozást támogatók jelentős része az utóbbi napok során valószínűleg úgy érezhette, hogy nélküle is meglesz a többség, ezért otthon maradt. A szombati időpontot rossznak tartotta, mert a társadalom előtt már megismert és elfogadott vasárnaphoz képest változást jelentett. Levendel Ádám, a Szonda Ipsos elnök-vezérigazgatója kijelentette: a magyar média- és politikai elitnek téves várakozásai voltak a népszavazás részvételi arányait illetően. Szerinte akkor lett volna magasabb a részvétel, ha hisztérikus igen-nem háború folyt volna.
origo.hu
Kövér László: „Gyurcsány legalább a családját szereti”
