Abdurrahmán Ar-Rasíd neves arab újságíró úgy véli, hogy a jelenlegi arab média az 1967-es másolata. Akkor a napilapok az arab– izraeli háború arab áldozatainak hangsúlyozásával törődtek, ezzel is mintegy támogatva az arab rendszereket. Ezenkívül leszögezi: nagy különbség van a „szűrőberendezés-szerű” média és a hírterjesztőként működő média között, és szerinte a második a helyes. A tömegek lelkesítése nem újságírói, hanem politikai feladat, ugyanakkor ez a tény nem korlátozza az újságokat abban, hogy nemzeti és erkölcsi szempontokat figyelembe véve megfelelő vezércikkeket közöljenek.
Az első cikkre válaszolva Faiszal As-Suhajl író az Al-Dzsazíra szaúdi napilap hasábjain visszautasította, hogy egységesen el kellene ítélni a mai arab tájékoztatást. Szerinte a demokrácia állítólagos fellegvárában az összevissza kapkodó amerikai és nyugati média félrevezető. Abdulazíz Asszuejd újságíró – ugyancsak az Al-Dzsazíra hasábjain – Ar-Rasíd cikkeire válaszul úgy vélte, a mai arab média egyáltalán nem képvisel egységes, központi gondolatot. Szerinte a mai arab médiát nem szabad azzal gyanúsítani, hogy megegyezik a ’67-essel, mert ez a gyanúsítás a „ha nem vagy velem, akkor ellenem vagy” alapelvet feltételezi. Ez az Egyesült Államok tájékoztatási politikájának alapelve – tette hozzá az író. Szerinte az, hogy az arab sajtó bemutatja az iraki nép szenvedését, nem feltétlenül jelenti, hogy egyet is ért Szaddám Huszeinnel vagy rendszerével.

Ez az étrendkiegészítő lehet a titok, ha pihentető alvásra vágyunk