Abdurrahmán Ar-Rasíd neves arab újságíró úgy véli, hogy a jelenlegi arab média az 1967-es másolata. Akkor a napilapok az arab– izraeli háború arab áldozatainak hangsúlyozásával törődtek, ezzel is mintegy támogatva az arab rendszereket. Ezenkívül leszögezi: nagy különbség van a „szűrőberendezés-szerű” média és a hírterjesztőként működő média között, és szerinte a második a helyes. A tömegek lelkesítése nem újságírói, hanem politikai feladat, ugyanakkor ez a tény nem korlátozza az újságokat abban, hogy nemzeti és erkölcsi szempontokat figyelembe véve megfelelő vezércikkeket közöljenek.
Az első cikkre válaszolva Faiszal As-Suhajl író az Al-Dzsazíra szaúdi napilap hasábjain visszautasította, hogy egységesen el kellene ítélni a mai arab tájékoztatást. Szerinte a demokrácia állítólagos fellegvárában az összevissza kapkodó amerikai és nyugati média félrevezető. Abdulazíz Asszuejd újságíró – ugyancsak az Al-Dzsazíra hasábjain – Ar-Rasíd cikkeire válaszul úgy vélte, a mai arab média egyáltalán nem képvisel egységes, központi gondolatot. Szerinte a mai arab médiát nem szabad azzal gyanúsítani, hogy megegyezik a ’67-essel, mert ez a gyanúsítás a „ha nem vagy velem, akkor ellenem vagy” alapelvet feltételezi. Ez az Egyesült Államok tájékoztatási politikájának alapelve – tette hozzá az író. Szerinte az, hogy az arab sajtó bemutatja az iraki nép szenvedését, nem feltétlenül jelenti, hogy egyet is ért Szaddám Huszeinnel vagy rendszerével.
Berlin elsötétült, több tízezren maradtak áram és fűtés nélkül














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!