Ma is csupán viszonylagos a stabilitás Afganisztánban, ez a helyzet pedig még jó ideig megkívánja a külföldi csapatok állomásoztatását, a békefenntartást. Német–holland parancsnokság alatt az országban jelenleg 22 ország katonáiból álló nemzetközi erő állomásozik, feladatuk a főváros biztonságának szavatolása. Kabulban nyugalom is van, a békefenntartók azonban az ország többi részét nem ellenőrzik. Jellemző példája ennek, hogy az amerikai különleges alakulatok eközben tovább folytatják a háborút, meg-megújuló akciókat indítanak az al-Kaida bázisai ellen. A fővároson túlra természetesen a központi hatalom keze sem ér el, ott a helyi hadurak irányítanak. A viszonylagos béke csupán azon az áron tartható fenn, hogy a helyi hatalmasságok suba alatt megkapták a kábítószer-kereskedelem monopóliumát. Így többet juttatnak ma külföldre, mint 2001 októbere előtt. Káosz, belső viszályok jellemzik a helyzetet, az Amerikához lojális bábkormány felállítására a terrorizmus erősödése volt a válasz. A hétköznapokban sem egyértelmű a demokrácia exportjának sikere. Csupán ostoba fikció például, hogy az afgán nők mind elhajították volna az arcukat elfedő kendőt. S hogy ne zavarja semmi az amerikai politikai körök propagandáját, a CNN elnökhelyettesének beismerése szerint az innen érkező híreket erősen megszűrik. Így a világot nem zavarják az állandósult összecsapásokról szóló jelentések. Azt is kevesen tudják, hogy az afganisztáni hadműveletekben ez idáig az amerikaiak több mint félezer katonát, hét repülőgépet és 16 helikoptert vesztettek.
Mi garantálja ezek után, hogy Irakban másképpen zajlik majd az amerikai rendszerváltás? Washington számára ugyanis láthatóan csak a katonai rész, a befolyás megerősítése a fontos. Mindkét esetben erősen motiválták egyebek mellett ugyanis a katonai akció megindítását Amerika geostratégiai érdekei. Az amerikai politika cinizmusa nyilvánvaló. A tálib rendszer születésénél ott bábáskodó, s mellesleg Szaddám Huszeint is felfegyverző Fehér Ház a demokrácia jelszavával, a terrorizmus ellen fellépve indított háborút. Ahogy az irakit, úgy a tálib rendszert sem siratja senki, nyilvánvaló azonban, hogy Washington az ideológiai indíttatású világhatalmi törekvések demonstrálása mellett a Hindukus lábánál is elsősorban gazdasági érdekeit, az energiatartalékok feletti monopólium biztosítását, a Perzsa-öböl térségének az olajellátás szempontjából számára oly fontos stabilizálását tartotta szem előtt. Ennek látványos bizonyítéka, hogy az újjáépítést megelőzve azonnal megkezdték a Közép-Ázsiából Pakisztánba, majd onnan a tervek szerint tovább, India felé haladó vezetékek építését. Tehát Afganisztán esetében is a befolyásért indult s folyik ma is a harc. E játszma főszereplői az Egyesült Államok mellett Oroszország és az Afganisztánnal szomszédos országok, legfőképpen Irán és Pakisztán voltak, de nem hagyható ki e felsorolásból a térségben elsősorban vetélytársa, Pakisztán befolyásának ellensúlyozásában érdekelt India és potenciálisan a ma még csendben figyelő Kína sem.
origo.hu
Ez az oka annak, amiért Gyurcsányt ilyen hirtelen eltakarították
