THE WASHINGTON POST
A főként a francia és német árucikkek elleni amerikai bojkottra több európai – főként francia – étterem tulajdonosa úgy reagált, hogy itallapjukról törölték az amerikai márkájú italok árusítását, írja az amerikai lap. Az egyik francia vendéglős hozzátette: „Ha az amerikaiak nem csillapodnak le, nem fogadok el American Express és egyéb amerikai hitelkártyát.”
THE GUARDIAN
A civilizáció vége címmel a baloldali lapban megjelent cikk azt írja, hogy Irak szinte teljes területe „világörökségi övezet” – Ninivétől Babilonig, Nimrudtól Urukig. A szövetségesek a civilizáció bölcsőjét bombázzák. Máris találat érte a moszuli múzeumot, amely Szennacheribnek, az időszámításunk előtti VII. századi asszír uralkodó kultuszának állít emléket. Az amerikaiak nagymesterei a „bajonettrégészetnek”: már az Öböl-háború idején is beleeresztettek egy sorozatot több egyedülálló emlékműbe, mint például Ur városa zikkuratjába. Az Öböl-háború nyomán kialakult káoszban ezenkívül 4000 műkincs tűnt el, majd fel először Izraelben, majd Svájcban, és végül Londonban. A The Guardian szerint álságos az az érv, hogy az irakaiak szándékosan helyeznek el fegyvereseket műemlékek közelében, mert Irak számtalan városában szinte lehetetlen úgy kiépíteni lőállást, hogy az ne legyen műemlék közelében.
LE MONDE DIPLOMATIQUE
A földkerekség egyik legbefolyásosabb havilapja címoldalán Ignacio Ramonet, a lap első embere Törvénytelen agreszszió címen írt cikkében azt állítja, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság Irak lerohanásával „bűnöző állammá” vált. Ramonet idézi a jogfilozófus Grotiust, aki a XVII. században azt írta, hogy az igazságtalan háborúkat a legtöbbször azzal indokolják, hogy másokat azért akarnak kormányozni – akaratuk ellenére –, mert ez, állítólag, jó nekik. A Le Monde diplomatique egy másik cikke szerint már most látható, hogy Saron izraeli miniszterelnök széttéphető papírfecniként kezeli a Bush elnök által az iraki háború megindítása előtt nagy hirtelen felfedezett közel-keleti „útitervet”, amely a palesztin állam létrehozásához vezetne.
THE AMERICAN PROSPEST
Az értelmiségieknek készült amerikai havilap az amerikai statisztikai hivatal adataira alapuló tanulmányt közöl, amely cáfolja, hogy Amerika maga mögött hagyta a faji elkülönülést. A fehérek és feketék továbbra is elkülönülve élnek a nagyobb amerikai városokban. A fele-fele arányban kiegyenlített lakónegyedeket 0-nak véve, a nulla keveredést pedig 100-nak, az amerikai városok 64 ponton állnak, ami igen erős faji szegregáltságot mutat. Ebből a szempontból – 85-ös indexével – Detroit áll a legroszszabbul. A világon nincs egyetlen ország, ahol a faji elkülönülés ilyen erős. Még Dél-Afrikában is csak az apartheid idején volt nagyobb a faji elkülönülés.

„Engem nem érdekel, hogy hol lesz király, csak itt ne, Pápán”