A parlament előtt lévő gáztörvény tervezete olyan kerettörvény, amely úgyszólván csak a vonatkozó európai uniós direktíva szerinti liberalizálás módját, a verseny és a közüzemi piac szereplőit és szervezeti, engedélyezési kereteit határozza meg. A piacok működtetésének szinte valamennyi érdemi szabályát (több mint 25 későbbi kormány- és miniszteri rendelet formájában) alacsonyabb szintű jogszabály körébe utalja. Az egész szabályozás átgondolatlan, alapjaiban semmit nem old meg, tulajdonképpen egy salátatörvénynek felel meg – jelentette ki tegnap újságírók jelenlétében Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke.
Mint Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke kiemelte: a magyarországi gázellátás a 75 százalékos import mellett kizárólagosan a szovjet földgázon alapul, ezért a piacnyitás gyakorlatilag nem jelent majd valódi versenyt, csak azt fogja eredményezni, hogy a piaci szereplők számának növekedése miatt bonyolultabb és ezért drágább lesz az ellátás. A jelenlegi piaci viszonyok mellett egyébként a kormány már bejelentett áremelését sem indokolja semmi, hiszen a Mol gázüzletága tavaly több milliárd forint nyereséget hozott. A tervezet jól szemlélteti a hazai energetikai törvénykezés strukturális és logikai hibáit. Mivel mindeddig nem készült általános energiatörvény, az ágazati – villamosenergia-, távhő-, gáz- és atomenergia- – törvényekben azokhoz aktualizálva szabályozzák az energetika általános kérdéseit, sőt intézményrendszerét is. Ez nemcsak áttekinthetetlen, de nem felel meg a hosszú távú kiszámíthatóság követelményének sem. A tervezet ismételten módosítja a villamosenergia-törvényben szereplő, a Magyar Energia Hivatalról (MEH) rendelkező szabályokat, a távhő- és az atomenergia-törvényt, gyengítve a MEH és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) függetlenségét.
Járosi Márton szerint az ellátás biztonsága a fogyasztók szempontjából a legfontosabb kérdés, amit a törvénynek garantálni kellene, ám éppen ezt nem szavatolja a tervezet. A versenysemlegesség szempontjából megengedhetetlen, hogy a kiemelten fontos rendszerirányító, a háromnegyed részben privatizált szállítói engedélyes Mol lesz. A közüzemi, vagyis a lakossági gázellátás a javaslat „nagy vesztese”, hiszen az árképzés módja nem egyértelmű, sőt ellentmondásos. A lakossági ár meghatározásának alapelvei, eljárási szabályai nem egyértelműek, különösen azért, mert a lakossági kedvezményről szóló bekezdésben szereplő „főpiaci ár” a tervezetben sehol sem definiált. Az előterjesztés kedvezményes földgázellátást helyez kilátásba a lakossági fogyasztók részére. Ennek forrásául a hazai termelésű földgáz bányajáradékkal növelt elismert költsége, és a főpiaci (import) ár különbözete utáni termelői befizetésből képzett (limitált) költségvetési előirányzatot jelöli meg. Azonban nem állapítható meg sem a ténylegesen rendelkezésre álló keret nagysága, sem annak elosztási mechanizmusa. A tervezet országgyűlési vitájának megkezdésekor a kormány bejelentette, hogy az idei 12 százalékos gázáremelést differenciáltan kívánja végrehajtani, amivel tulajdonképpen háromtömbös tarifarendszert vezet be. Bár a földgáz árának emelése sem indokolt, a kedvezmény indoklása és kiszámolása csupán propagandát jelez. Elfogadhatatlan, hogy a kormány csak az áremelésre vonatkozóan ad némi kedvezményt, miközben az igazán rászorultaknak a ma átlagos 35 forint/köbméter árból kellene legalább 10-15 forint kedvezményt adni.
***
Energiaadó. A lakosság és néhány ipari ágazat mentessége mellett, a jövő évben várhatóan bevezeti a kormány az energiaadót – írta tegnapi számában a Napi Gazdaság üzleti és pénzügyi lap. Az új adónem bevezetését az uniós csatlakozás teszi szükségessé, az EU-ban ugyanis elkerülhetetlen az energiaadó kivetése. (H. T.)
origo.hu
Szellemváros lett az egykori sármelléki laktanya – fotó
