Egy külföldi gazdasági társaság anyagi érdekével szemben lényegesen méltányolhatóbb egy magyarországi, széles körű lakókörnyezet környezetvédelmi szempontból esetleg veszélyeztetett érdeke – indokolta döntését a Fővárosi Bíróság, amellyel a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség határozatával szemben foglalt állást. A főfelügyelőség – mint másodfokon eljáró hatóság – ugyanis kiadta a környezetvédelmi engedélyt a kérvényező Belden-Duna Kábel Kft.-nek, egy Biatorbágy közelében építendő kábelgyártó üzemhez. Az üzemet Budafokról telepítenék át, és a tervek szerint a kilenchektáros terület majd hetven százaléka továbbra is zöldterület maradna.
A másodfokú hatóság – a törvény értelmélben – még határozata előtt kikérte a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal állásfoglalását az engedélyeztetéssel kapcsolatban. A szakhatóságtól nemleges véleményt kaptak, arra hivatkozva, hogy az üzem zavaró hatású létesítmény, telepítése ellentmond az önkormányzati rendeleteknek és a vonatkozó kormányrendeletnek is.
Bár a terv ellen több szervezet – a Levegő Munkacsoport, a törökbálinti önkormányzat és a perre menő Biatorbágyi Polgári Együttműködés Egyesület – is tiltakozott, gazdasági indokokra hivatkozva mégis zöld utat kapott a beruházás.
Takács Margit, a főfelügyelőség főosztályvezetője lapunknak elmondta: a bíróság határozata ellen keresettel élnek, mert szerinte olyan szervezetet fogadtak el ügyfélként – a Biatorbágyi Polgári Együttmőködés Egyesületet –, amely nem jogosult fellépni az ügyben. A környezetvédelmi törvény szerint ugyanis csak környezetvédelmi célra alakult egyesület vehet részt az eljárásban – érvelt a tisztviselő. – A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal csak helyi környezet- és természetvédelmi kérdésekben nyilatkozhat. Véleményüket a környezetvédelmi eljárásnál azért nem vették figyelembe, mert ebben az esetben építésügyi vonatkozásban szóltak hozzá – vélekedett Takács, hozzátéve: szerinte nem a kábelgyártás környezeti hatásait kellett vizsgálni, hanem a területfoglalási igény környezeti hatásait.
Az egyesület – neve mellőzését kérő – jogi képviselője erre lapunknak úgy reagált: azzal, hogy a bíróság az ügyet érdemi tárgyalásra tűzte ki, elfogadta a felperes jogképességét, ügyféli jogállását.
A kábelgyárügy tanulságai
A Levegő Munkacsoport szerint a kábelüzem ügye nem egyedülálló, hanem az egész országra vonatkozóan vet fel kérdéseket. Ezeket a Lélegzet című szaklapjukban foglalták össze:
Meddig telepíthetik még a nyugati cégek elavult, környezetszennyező gyáraikat Keletre, az enyhébb előírások és a laza hatósági hozzáállás, néha a korrupció miatt?
Miért nincs a térségeknek világos programjuk a munkahelyek létrehozásával és a természeti értékek megőrzésével kapcsolatban?
Miért kényszerítik a gazdasági szabályozók az önkormányzatokat az ország és a települések hosszú távú érdekeinek ellentmondó döntésekre?
Mikor fognak a szakhatóságok annyira megerősödni, hogy a hatástanulmányokban fellelhető csúsztatásokat számon kérjék a készítőkön és a megrendelőkön?

A Kondorosi Csárda még egy utolsó esélyt adott a rongálónak