Össztűz alatt a kórháztörvény

Nem támogatja az egészségügyi intézmények privatizációját szabályozó kórháztörvény-javaslatot sem az ellenzék, sem pedig a szakmai szervezetek, amelyet tegnap ismertetett a parlament előtt Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. A kormány előterjesztése szerint az egészségügyi intézmények tulajdonosai a korábbi, Mikola István exegészségügyi miniszter nevével fémjelzett jogszabályban foglaltakkal ellentétben profitorientált cégeket is beengedhetnek fővállalkozóként, illetve tulajdonosként a kórházaikba, szakrendelőikbe. A javaslat parlamenti benyújtását megelőző szakmai egyeztetéseken a legsúlyosabb kritikák azzal vádolták a kormányt, hogy valós célja nem az ágazat modernizációja, hanem a milliárdos vagyon kimentése.
A kormány azzal érvel, hogy a jogszabály megszünteti a spontán privatizációt és szervezett, ellenőrzött keretek közé szorítja a magánosítást. Állítják: a magántőke megjelenésével a betegek jobb ellátáshoz juthatnak. A befektető nem szerezhet például 49 százaléknyi tulajdonrésznél többet, azt is csak tőkeemeléssel, s nem hagyhatja magára a kórházat azzal, hogy elfogyott a pénze. Alább Vojnik Mária szocialista és Frajna Imre fideszes egészségpolitikus fejti ki véleményét.
Publicisztika a 6. oldalon

Vojnik Mária (MSZP) szerint pillanatnyilag nyitott a vita az egészségügybe befektetők várható tőkemegtérülési mutatóiról. A szocialista képviselő ugyanakkor úgy vélte: a kórháztörvényről nem kell azt mondani, hogy privatizációs jogszabály, mert annak elfogadása után a tulajdonosok felelőssége lesz a magánkézbe adás, a tőkebevonás pedig szerinte nem nevezhető privatizációnak. A szocialista képviselő elmondta: azért volt szükség az új törvényjavaslatra, mert az előző kormány alatt készült jogszabályt elégtelennek ítélték. Úgy vélte: a gazdasági társaságok részvétele a kórház-privatizációban nem nevezhető aggályosnak. Szerinte ha csak nonprofit közhasznú társaságok vennének részt a folyamatban, akkor is nyitott lenne az út a közpénzek ellenőrizetlen felhasználása előtt. A javaslat és az elfogadott üvegzsebtörvény megfelelő garanciális szabályokat ír elő a gazdasági társaságok esetében is – mondta. Arra a kritikára, hogy a tervezet az egészségügyi dolgozókat kiszorítaná-e a magánosításból, Vojnik elmondta: a közreműködési (működtetési) szerződés megkötésekor kötelesek lesznek előnyben részesíteni a dolgozókat. Abból nem lehet engedni, hogy a privatizáció esetén az éves működtetési költségek 1/12-ed részét kaucióként letétbe kell helyezni. A szocialista képviselő szerint van néhány olyan közös pont, amely segíti a megegyezést a kormánypártok és az ellenzék között.

Frajna Imre (Fidesz) elmondta, hogy pártjának az a legfőbb kifogása a kormány kórháztörvény-javaslatával kapcsolatban, hogy abból hiányoznak a betegek és az egészségügyi dolgozók védelmét szolgáló intézkedések. Az indítvány – helytelenül – kizárólag a befektetők érdekeit tartja szem előtt. A Fidesz azt szeretné elérni, hogy a jogszabály segítse elő az egészségügyi dolgozók tulajdonhoz jutását, amelynek eléréséért – ellentétben a mostani kormánypártok előző ciklusban tanúsított magatartásával – megegyezés esetén hajlandóak vagyunk a törvény kétharmados részének megszavazására is. Az egészségügyi dolgozók – joggal – úgy tartják: a most eladásra szánt intézmények ingatlanok és műszerek formájában az ő bérüket is tartalmazzák – mondta Frajna. A tiltás ellenére ugyanis hosszú ideig bevett gyakorlat volt, hogy az OEP-től kapott összegekből a bérek és a betegellátás finanszírozása helyett a beruházásokra költöttek. Probléma, hogy a törvény nem rögzíti azokat a forrásokat, amelyek biztosítják a befektetések megtérülését. Ugyanakkor nem tér ki azokra a védőintézkedésekre sem, amelyek garantálnák a betegek állapotának megfelelő kezelést. Jelenleg politikai felelősség hárul az intézmény fenntartójára ezzel összefüggésben, ám kérdéses, hogy egy következő választás kimenetele mennyiben befolyásol majd egy magánbefektetőt.