Polgárháború után vérfürdő

Alig néhány nappal azután, hogy a kormány és a lázadók képviselői kézjegyükkel látták el a kongói polgárháborút lezárni hivatott békeszerződést, a stabilitás és biztonság illúziója szertefoszlani látszik. ENSZ-források szerint fegyveresek csaknem ezer civilt mészároltak le múlt csütörtökön a közép-afrikai országban.

2003. 04. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A polgárháború négy és fél évvel ezelőtti kirobbanása óta ez volt a legborzalmasabb eset, amelyet ki kellett vizsgálnunk – jelentette ki az ENSZ szóvivője. A világszervezet helyszínen dolgozó munkatársai megerősítették: a csütörtöki mészárlásnak, amely a Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda határától mintegy nyolcvan kilométerre, Ituri körzetében történt, 966 polgári személy esett áldozatul. A holttesteket mintegy húsz tömegsírba temették, az AP tudósítása szerint a vizsgálat során egyértelműen kiderült: sokukat szabályosan kivégezték. A túlélőket – alig ötvenen vannak – pedig még mindig kórházban ápolják.
Az elkövetők kilétét homály fedi: szemtanúk szerint a támadók között volt, aki egyenruhát viselt, ám akadtak civilek is, a férfiakon kívül nők és gyerekek egyaránt. Felvetődött az is, hogy esetleg az ugandai hadsereg katonái is részt vettek a gyilkos akcióban. S noha ugandai csapatok valóban a környéken állomásoztak – alig tizenöt kilométerre a tömegmészárlás helyszínétől –, katonai források tagadták, hogy az ugandaiaknak közük lett volna az akcióhoz.
A béke illúziója – legyen az a béke bármennyire törékeny is – alig pár napig tartott. A múlt héten, amikor a lázadók és a kormány képviselői aláírták a békeszerződést, a négyéves polgárháború sújtotta országban sokan gondolhatták úgy, most már valóban a nyugalom évei következnek. Az egyezmény új alkotmányt és megosztott közigazgatást irányzott elő. Ez utóbbi értelmében a két-két és fél éves átmeneti periódusban Joseph Kabila elnök továbbra is az állam első embere maradna, a lázadók és az ellenzékiek pedig alelnöki poszthoz jutnának. Ezenkívül néhány éven belül demokratikus választásokat írnának ki az országban – az elsőt 1960 óta.
Humanitárius szervezetek szerint a harcokban, amely északkeleten főként az aranyban gazdag Ituri birtoklásáért folyt, illetve folyik mind a mai napig, mintegy ötvenezer ember vesztette életét, és hozzávetőlegesen ötszázezren voltak kénytelenek hátrahagyni otthonukat. A több mint négy éve tartó kongói polgárháborúnak eddig kétmillió áldozata van – sokan az éhségtől és a járványos megbetegedésektől vesztették életüket.
A múlt heti megegyezésen, amelynek ünnepélyes aláírásán feltűnő módon sem az elnök, sem a lázadók vezetője, Jean-Pierre Bemba nem vett részt személyesen, a ceremóniát megáldó bíboros arra kérte a feleket, hogy ne pusztítsák tovább az országot. S noha még nem tudni, ki áll a múlt csütörtöki vérengzés hátterében, az eset szomorú aktualitást ad az aláírási ünnepségen jelen lévő dél-afrikai elnök szavainak, aki arra intette a résztvevőket, hogy a történelmi megállapodás véghezvitele nem lesz könnyű feladat, és a problémák megoldásához mindegyik fél részéről elkötelezettségre van szükség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.