Postabank: sikeres volt a konszolidáció

Eredményes volt a Postabank konszolidációja, mert a pénzintézet átlátható működése helyreállt – szögezte le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap közzétett jelentésében. A bank teljesítette a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodásban foglaltakat.

Hunyor Erna
2003. 04. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szükség volt arra a mintegy 175 milliárd forintra, amelyet a Postabank Rt. konszolidációjára fordítottak – közölte jelentésében az ÁSZ, amely megállapította azt is: ezt az összeget csökkentheti a pénzintézet tulajdonában lévő Reorg-Apport Rt. egyelőre eladatlan eszközeinek értékesítése. Mindez ellentmond Keller László közpénzügyi államtitkár korábbi állításának. A jelenlegi államtitkár az Orbán-kormány idején mint aktívan kampányoló szocialista képviselő a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) által készített részvizsgálatra hivatkozva azt mondta, hogy sokkal több pénzt fordítottak a pénzintézet konszolidációjára, mint amennyire valójában szükség lett volna. A KEHI-vizsgálatot – Keller László szerint – azért nem fejezték be soha, mert az a Princz Gábor leváltása utáni postabankos és állami vezetők büntetőjogi felelősségét is felvetheti. Keller kampánybeli vádaskodásaival szemben az ÁSZ megállapította, hogy a Postabank 1999 és 2001 áprilisa között a konszolidációs megállapodásban foglaltakat teljesítette, így az eredményes volt, mert a prudens működés helyreállt.
*
A megtérülés a magyar állam számára 1999 és 2001 áprilisa között kétmilliárd forint volt. A bank a konszolidációt követő két évben tevékenységét félmilliárd forint mérleg szerinti nyereséggel zárta úgy, hogy közben a költségvetés javára 1,4 milliárd forintot fizetett. Ezzel együtt 2001-ben a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény alapján a Postabank mentesült 2,7 milliárd forint befizetési kötelezettség alól. Az ÁSZ szerint amennyiben ez nem teljesült volna, akkor a bank 2001. évi vesztesége elérte volna az ötmilliárd forintot.
Az ÁSZ leszögezte: a konszolidáció költségvetési hatása még nem állapítható meg, mivel a Reorg-Apport Rt. tulajdonában álló eszközök egy részét még nem értékesítették. Az ÁSZ azonban nemcsak a Postabanknál, hanem a pénzintézet tulajdonában lévő PB Workout Kft.-nél is átfogó ellenőrzést végzett az 1999–2001. évi tevékenységéről. Eszerint a konszolidáció eredményességében döntő szerepe volt annak a technikának, hogy a többségében kétes és rossz minősítésű eszközök kezelése, értékesítése a Workout Kft. és a Reorg-Apport Rt. feladata lett.
Megállapították: a Workout Kft.-t azzal a céllal hozták létre, hogy 2000. december 31-ig értékesítse a Postabanktól megvásárolt eszközöket. Ezt a célt a kft. a követeléseknél teljes egészében, a befektetéseknél csak részben teljesítette.
Emlékeztetőül: a Workout Kft. 1998. december 31-én a Postabank minősített eszközeiből 10,9 milliárd forintért követeléseket, üzletrészeket, részvényeket vásárolt azért, hogy azokat 2000. december 31-ig kezelje, illetve értékesítse.
Az ÁSZ úgy vélte: a kft. működése csak részben volt eredményes, mivel a vizsgált három év alatt a Workout Kft. összesen 3,1 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A cégnek kötvénytörlesztési kötelezettsége volt a Postabank részére, ám erre az értékesítésből származó bevétel nem volt elegendő. A kft. kötelezettségének csak úgy tudott eleget tenni, hogy a tulajdonában lévő befektetésektől tőkét vont el. A cég az eladásokat a szabályzatoknak megfelelően bonyolította le.
A Reorg-Apport Rt. utóellenőrzése során az ÁSZ megállapította, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés előírásait betartotta, az értékesítéshez kapcsolódó pályáztatási és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel szembeni beszámolási kötelezettségének eleget tett. A Reorg-Apport Rt. az ÁPV Rt. felé fennállt 4,4 milliárd forint kölcsönt visszafizette, ám továbbra is rendelkezik vagyonelemekkel.
***
Hornék ragaszkodtak Princzhez.
A Horn-kormány annak ellenére is ragaszkodott a Princz Gábor-féle Postabank-menedzsmenthez, hogy 1997 tavaszán már egyértelműen látszott: súlyos gondok vannak a pénzintézet gazdálkodásával, és valamilyen módon rendezni kell a Postabank tőkehelyzetét. Az eredetileg 11, majd 12 milliárdos állami kezességvállalás mögé az állami tulajdonosi körbe tartozó részvényeseket sorakoztatták fel, úgy, hogy gyakorlatilag kötelezték őket az esetleges kezességbeváltás miatti terhek megtérítésére. A pénzügyi tárca – amelynek vezetője Medgyessy Péter jelenlegi kormányfő volt – elképzelése ugyanakkor az érintett részvényesek körében nem aratott osztatlan sikert. A bank nem állami háttérrel rendelkező tulajdonosai nem kívántak részt venni a konszolidációban, mert nem láttak garanciát arra, hogy a Princz-féle menedzsment mellett megvalósul a Postabank prudens működése: éppen ezért az állami tulajdonú részvényeseknek a tőkerészük duplájának megfelelő arányú kötelezettségvállalást kellett aláírniuk. (B. M. T.)
***
Szocialista delegáltak.
Az MSZP parlamenti frakciója a Postabank Rt. konszolidációját vizsgáló parlamenti bizottságba Szabó Lajost, Dávid Gyulát és Suchman Tamást, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsba Avarkeszi Dezsőt delegálja – jelentette be tegnap Juhász Gábor frakcióvezető-helyettes. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.