Reformok előtt a német haderő

Alapvető reformok előtt áll a német hadsereg. A nyomasztó múlt terhétől befolyásolt nyugatnémet politikusok – hosszú vajúdás után – csak a múlt század közepén szánták el magukat a Bundeswehr felállítására. A hidegháborús időszak eseményei – így a Varsói Szerződés létrejötte és az NDK néphadseregének felállítása – hívták életre a kötelező katonai szolgálatra épülő Bundeswehrt. Az alaptörvény mind a mai napig kizárólag honvédelmi feladatot szán a hadseregnek.

Több mint százezer katona teljesített szolgálatot az utóbbi esztendőkben a köztársaság határain kívül, így a Balkánon, Afganisztánban, Kuvaitban. „Megszűntek azok a földrajzi határok, amelyek keretek közé szorítanák a Bundeswehr tevékenységét. Helyi sajátosságtól független válságok megoldása vár ránk. Az új feladat így hangzik: Németországot a Hindukus hegységnél is védelmezni kell” – hangoztatta Peter Struck védelmi miniszter.
A német költségvetésből 2006-ig évente 24,4 milliárd euró jut a védelmi tárcának, ezen túlmenően pedig további 1,15 milliárd a terrorizmus elleni harcra és a külföldi bevetésekre. Mindez azonban nem elegendő a kiadások fedezésére, a miniszter további takarékossági intézkedésekre kényszerül. A reformtervek szerint nyolcvan-kilencven Tornado vadászgépet, tíz gyorsnaszádot, nyolcszáz Leopard II páncélost és két rakétavédelmi rendszert (Hawk, Roland) helyeznek használaton kívül, harminc Tiger helikopter tervezett megvásárlásáról pedig lemondanak. A megtakarított összeget a modern Patriot rakétaelhárító rendszerbe, mozgékony páncélkocsikba, pilóta nélküli felderítő repülőgépekbe és nem utolsósorban új kommunikációs rendszerbe kívánja a miniszter fektetni. „A jövő katonája a laptopján keresztül nemcsak közvetlen felettesével és a hadtesttel tartja majd a kapcsolatot, hanem a külföldön vele együtt bevetésre kerülő amerikai vagy belga bajtársaival is” – hangoztatta Peter Struck. Csak a kommunikációs fejlődést szolgáló Herkules komputerrendszer bevezetése hatmilliárd eurós költséggel jár.
A Bundeswehr személyzeti struktúrájának jövőjéről a parlamentnek kell döntenie. Marad az eddigi hadkötelezettségre épülő gyakorlat, vagy átadja helyét a hivatásos katonákat foglalkoztató haderőnek? A koalíciós kormány szociáldemokrata szárnya továbbra is kiáll a hadkötelezettség mellett, csak annak tartamáról vitatkozik. A zöldek viszont végleg búcsút akarnak venni a kötelező szolgálattól. „Jómagam a hadkötelezettség odaadó híve vagyok, és mindent megteszek annak érdekében, hogy meggyőzzem annak helyességéről a koalíciós partner kétkedő képviselőit” – jelentette be a szociáldemokrata védelmi miniszter. A Bundestag legkésőbb 2004 elejéig dönt a sokat vitatott kérdésben.