Az elmúlt héten Kaliforniában órákig várakoztattak egy repülőgépet, mert azt gyanították, hogy ázsiai influenzával fertőzött személyek tartózkodnak a fedélzeten. Lehetséges lenne néhány óra alatt kiszűrni azokat, akik a kórokozó hordozói lehetnek?
– Ez a tüdőgyulladás – mondja Ungváry György professzor, országos tiszti főorvos –, aminek a röntgenképe, morfológiai jellemzői nem hasonlítanak a szokásos tüdőgyulladásokéhoz, a délkelet-ázsiai térségből származik, és mind a mai napig csaknem kizárólagosan ott van a veszélyforrása is. Magas lázzal és légzőszervi panaszokkal kezdődő megbetegedés. Jellemző rá az is, hogy e pillanatban még nem ismerjük pontosan a kóroki tényezőjét. A médiában felröppenő hírek csupán megalapozott sejtések, a hatékony terápia vagy megelőzéshez szükséges oltóanyag nem áll még rendelkezésünkre. Ugyan találtak olyan kórokozót, amelyikről feltételezik, hogy a megbetegedés előidézője, de ennek a gyanúnak az igazolása még odébb van. A járvány ugyanakkor felhívja a figyelmünket egy nagyon fontos dologra, nevezetesen, hogy a mai felgyorsult közlekedés miatt a világ legeldugottabb zugában kitörő járvány veszélyt jelenthet a Föld egész lakosságára. Repülővel néhány óra alatt el lehet hurcolni bármelyik kontinensre a kórokozót. Eddig 2300 ember fertőzésgyanús, a halálos áldozatok száma pedig a legutóbbi WHO-jelentés szerint több mint nyolcvan; a halálozási arány valamivel kisebb, mint 4 százalék.
– Ezek szerint a média felfújja a veszélyt?
– Természetesen egyetlen halálesetet sem szabad lebecsülni, de azért számoljunk utána, hogy az érintett térségben – Kína, Délkelet-Ázsia – körülbelül kétmilliárd ember él, és a bizonyított SARS-betegek száma legfeljebb 2000. Tehát annak az esélye, hogy valaki Délkelet-Ázsiában megkapja ezt a betegséget, kétezer a kétmilliárdhoz.
– Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) mégis nagyon komoly megelőző intézkedéseket tesz.
– Az ÁNTSZ köteles minden megbetegedésre reagálni, hiszen az ország közegészségügyi-járványügyi biztonságának garantálása az egyik legfontosabb feladata. Egy ismeretlen eredetű megbetegedést mindig nagyon komolyan kell venni, mert nem lehet tudni, hová fejlődik. Az elmúlt napokig kizárólag olyan ismeretekkel bírtunk, hogy a megbetegedés nem túl gyorsan, csak szoros kontaktust követően terjed: a megbetegedettek jelentős része kórházi orvos, illetve nővér, akik a betegekkel akkor voltak test közeli kapcsolatban, amikor még nem ismerték fel a betegséget, tehát a fertőzés ellen nem is használtak védőeszközt. Az utóbbi néhány nap során azonban felmerült a betegségnek egy másik terjedési útja is, ami sokkal gyorsabb, mint azt korábban hittük. Hongkong egyik lakótelepi házában a hírek szerint a lakosok túlnyomó többségénél felmerült a SARS gyanúja. Ez a jelenség fokozott óvatosságra int. Ennek nyomán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) történetében először olyan döntést hozott, hogy Kína két térségébe, Hongkongba és Guandong tartományba, nem javasolja a beutazást. Magyarországon az ÁNTSZ a megbetegedés esetleges behurcolását követő szétterjedés megakadályozására több intézkedést vezetett be, a ferihegyi repülőtér vezetésével együttműködve. A Malév-járatokon kötelezően, a külföldi járatokon ajánlottan a Ferihegyre érkező utasoknak a gépek kapitánya olyan tájékoztatást olvas fel, amely egyrészt felhívja a figyelmet a délkelet-ázsiai megbetegedésre, másrészt jelzi, hogy a startorvosi szolgálat orvosai, valamint az ÁNTSZ munkatársai kérésre tanácsot adnak, szükség esetén orvosi vizsgálatot végeznek, indokoltnak tűnő esetben a betegségre gyanús utasokat beküldik a fővárosi Szent László Kórházba. Fontos az is, és ez a légi közlekedés régi szabálya, hogy bármely gép parancsnoka, ha beteg van a gép fedélzetén, köteles a fogadó repülőteret értesíteni, hogy az orvosi ellátás biztosítva legyen. Ezt a szolgáltatást a hevenyen fellépő súlyos egészségkárosodások ellátása érdekében hozták, de értelemszerűen érvényes az esetleges súlyos SARS-esetekre is. Az ÁNTSZ egy másik fontos intézkedést is bevezetett; nevezetesen az alapellátás orvosainak figyelmét is felhívta a betegségre, és tájékoztatást adott a diagnosztizálás elősegítése végett. Így az ország bármely területén megjelenő SARS-gyanús pácienseket az alapellátás orvosai Budapesten a Szent László Kórházba, az ország más területein a megyei kórházak fertőző osztályaira utalják. Az ÁNTSZ harmadik fontos feladata – ha SARS-gyanút diagnosztizálnak orvosaink – a beteg által potenciálisan megfertőzött használati tárgyak, lakások fertőtlenítése. Bár eddig Magyarországon ilyen megbetegedés nem fordult elő, az ország egészségügye felkészült a betegség izolására és szétterjedésének megakadályozására.
– Képes egyáltalán a világ közegészségügye útját állni bármiféle járványnak? Az idei influenza csendes kitartással szinte mindenkit lekaszált.
– Pedig a korábbi évekhez képest ez a járvány kisebb méretű volt, de jóllehet az influenza ellen ma már van védőoltás, a lakosságot képtelenség rábírni arra, hogy beoltassa magát olyan számban, hogy a járványt blokkolni lehessen. Ebben a média sokat segíthetne, de esetenként az volt tapasztalható, hogy a védőoltások hatása helyett azok nagyon ritka mellékhatásait, szövődményeit propagálta. A járvány terjedésének megakadályozása fontos volna, hiszen a legyengült idős embereknél komoly következményekkel járhat egy influenzás megbetegedés; láttuk, többen bele is haltak. A másik dolog, hogy az influenza hihetetlenül gyorsan terjed cseppfertőzéssel.
– Kora tavasszal kevésbé ellenállóak az emberek.
– Igen, az influenza, még nem pontosan tudjuk, hogy miért, az első komolyabb felmelegedés idején szokott megjelenni. Idén a járvány azért tört ki később, mert tovább tartott a tél. Ami a járványok megakadályozásával kapcsolatos kérdését illeti, még egy dolgot kell figyelembe venni: a fertőzés a maga természetes útján terjed-e vagy sem.
– Ez alatt azt kell érteni, hogy nem terjeszti-e valaki szándékosan? Mikor fordult elő utoljára nagyarányú szándékos fertőzés?
– A modern korban komoly, nagy pusztítóerejű biológiai fegyvert szerencsére még nem vetettek be, de a lehetőség sajnos megvan. Ilyen próbálkozás volt az anthraxszal való fertőzés az Egyesült Államokban, de ezt tömegpusztító erejűnek semmiképpen sem nevezném, hiszen a lépfene-baktériummal való megbetegedés csak akkor hatékony, ha valaki közvetlenül belélegzi a kórokozót. De városnyi aeroszolfelhőket létrehozni szerencsére nem könnyű. Az anthrax emberről emberre nem terjed, csak állatról emberre. Van viszont egy másik kórokozó, amelyről mint potenciális biológiai fegyverről viszonylag sokat hallani, ez pedig a feketehimlő-vírus. Ez szerepel a biológiai terrorra alkalmas kórokozók listáján.
– Ki készített ilyen listát?
– Arról van szó, hogy az évek során a járványügyi szakemberek és az orvosok körében kialakult egyfajta közmegegyezés arról, hogy mely kórokozók alkalmasak arra, hogy biológiai terrort kövessenek el általuk. Az Európai Unió jogszabályba foglalja, hogy az egyes kóroki tényezők mennyire veszélyesek. Négy kategóriát különböztetnek meg. Az első kategóriába tartozó kóroki tényezők emberre nem veszélyesek.
– Például?
– Például azok a baktériumok, amelyek természetes körülmények között a szájban megtalálhatók. A második kategóriába azok tartoznak, amelyek nem terjednek emberről emberre, és az általuk okozott betegségek kezelhetők. Ezek közé a kóroki tényezők közé tartoznak például egyes gennyes bőrelváltozásokat okozó baktériumok. A hármas csoportba sorolt mikroélőlények már veszélyesebbek, többségük emberről emberre terjed, de az általuk okozott járványok kézben tarthatók, van ellenük védőoltás. Sok esetben szexuális úton vagy vérrel terjednek. Ebbe a csoportba tartozik a fertőző májgyulladás. Van azután a negyedik csoport, ezek gyorsan terjedő járványokat idézhetnek elő, amelyek ellen nincs hatékony beavatkozási lehetőség. Gyakran cseppfertőzéssel terjednek, mint például a SARS vagy a fekete himlő. A fekete himlő utolsó esetét 1977-ben diagnosztizálták; azóta a Földön fekete himlő nem fordult elő. Jelenleg két vírusbankban őriznek himlővírustörzset; az egyiket az Egyesült Államokban, a másikat Oroszországban. Sem elvileg, sem gyakorlatilag nem kerülhet innét ki, kizárólag tudományos célra lehet használni.
– Miért kért Törökország mégis feketehimlő-vakcinát tőlünk?
– A veszély realitását nehéz megítélni, így kérésük oka sem ismert. Mindenesetre fontos és gyakorlati jelentőségű, hogy a himlőellenes vakcinát nem semmisítette meg minden ország akkor, amikor megszűnt a kötelező védőoltás, valamikor a nyolcvanas évek elején. Magyarország is megőrzött himlő elleni védőoltásokat. Az oltóanyag felhasználható mind a mai napig. Ma léteznek olyan eljárások, amivel újabb adagokat is lehetséges gyártani. Nekünk erre nincs szükségünk, mert a rendelkezésre álló készlet elegendő volna abban az esetben, ha a vírussal az országban fertőzés történne; ezt a rendelkezésre álló oltóanyaggal blokkolni tudnánk.
– Akik kaptak oltást, életük végéig védettek maradnak?
– Legalábbis biztosan nem halnának bele egy esetleges fertőzésbe, a betegségük enyhe lefolyású volna, sokukat meg sem támadná. A járványok megakadályozásának az első lépése diagnosztikai feladat. Annak az orvosnak kell felismerni a fertőzést, aki először találkozik a beteggel, majd a megfelelő laboratóriumi vizsgálatokkal igazolni kell a diagnózist. Utána egy kidolgozott forgatókönyv szerint el kell különíteni a beteget, és elejét venni a fertőzés terjedésének. Biológiai terror esetén viszont legelőször a támadás tényét kell felismerni, és azonnal cselekedni. Fontos, hogy a himlővel történt fertőzést követő első négy napon belül alkalmazott védőoltás megvéd a betegségtől.
– Ha a himlővírustörzsekre jól vigyáznak, a törökök mitől tartanak?
– Erre én nem tudok válaszolni.
– Az iraki háború kitörése szükségessé tett-e speciális intézkedéseket?
– Nem most kezdtük el a felkészülést. A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően merült fel annak a lehetősége, hogy ha ezt meg lehetett csinálni, akkor a biológiai vagy vegyi hadviselés sem kizárt a terroristák részéről. Ezért tehát ki kellett dolgozni egy cselekvési programot az ilyen jellegű események esetére. Az esetleges következmények elhárításának, illetve csökkentésének rendszere három nagy összetevőből áll. Először is azokat a szakembereket, akiknek amúgy is ez az alapképzettsége, ki kell képezni azoknak a megbetegedéseknek a felismerésére, megelőzésére, kezelésére, amelyek járványügyi veszélyessége az elmúlt időszakban eljelentéktelenedett, de biológiai terror elkövetésére alkalmasak lehetnek. Ilyen például az anthrax vagy a már említett himlő is. A továbbképzés már elkezdődött, de hamarosan ismét indítunk egy hathetes, bentlakásos tanfolyamot, amelyen ismételten továbbképezzük azokat a felügyelőinket, akiknek a feladata a közegészségügyi és járványügyi biztonság őrzése. Ezt a képzést az Európai Unió támogatja. Felállítottunk egy akciócsoportot is, amelynek a tagjai azonnal képesek átvenni a védekezés irányítását. Ennek a csoportnak a tagjai nem csak azt tudják, hogy mi a teendő, hanem minden szükséges védőoltást, védőfelszerelést is megkapnak, tehát nyugodtan bemehetnek a járvánnyal veszélyeztetett lakosság közé. A rendszer második része az ellátórendszer és a mikrobiológiai laboratóriumok biztosítása. Bár a mai felszereltségünk is megfelelő, az Európai Unió támogatja új laboratóriumok felállítását. A harmadik komponens a nemzetközi információcsere. Ez azt jelenti, hogy a WHO-tól rendszeresen napi jelentéseket kapunk például az atípusos tüdőgyulladásról és minden szokatlan járványügyi jelenségről. Három hete az Európai Unióval is van egy kétoldalú kölcsönös jelentési megállapodásunk. Ez nagyon fontos, mert így elegendő időnk van arra, hogy a lehetséges veszélyekre felkészüljünk.
origo.hu
„Engem nem érdekel, hogy hol lesz király, csak itt ne, Pápán”
