Szerbia-Montenegró is ET-tag

Az Európa Tanács strasbourgi épületegyüttese előtt, tegnap a többi tagállam zászlói mellett felhúzták Szerbia-Montenegró nemzeti lobogóját. Ezzel párhuzamosan minden jel szerint új szakasz kezdődik Belgrád és a hágai törvényszék kapcsolataiban.

Az ünnepélyes strasbourgi eseményre az Európa Tanács parlamenti közgyűlése januári ülésszakának ajánlása és a miniszteri bizottság márciusi döntése alapján került sor. A felvételi folyamat évekkel ezelőtt akkor indult el, amikor a nemzetközi politikában még létezett a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, amelyről a balkáni háború során fokozatosan leváltak az egykori tagköztársaságai. A háború befejeztével beindult demokratizálódási folyamat eredményeképp, megfelelvén a tagság követelményeinek, Szerbia-Montenegró csütörtöktől teljes jogú tagállama a szervezetnek.
A beiktatási ünnepségen jelen volt és rövid beszédet mondott Szvetozar Marovics, Szerbia-Montenegró elnöke, Dragoljub Micsunovics parlamenti elnök és Goran Szvilanovics külügyminiszter. A beiktatáson részt vett Hegyi Gyula, a magyar küldöttség megbízott vezetője, aki elmondta, hogy bezárult a kör, Magyarország összes szomszédja tagja lett az Európa Tanácsnak, mely immár 45 ország 800 millió lakosát képviseli, s a legnagyobb nemzetközi szervezet a kontinensen.
Minden jel szerint új szakasz kezdődik Belgrád és a hágai törvényszék kapcsolataiban. Goran Szvilanovics szerbia-montenegrói külügyminiszter és Dusan Mihajlovics szerb belügyminiszter szerdán tárgyalásokat folytatott Carla del Ponte főügyésszel „az együttműködésről és más témákról”. Közelebbit azonban Florance Hartmann hágai szóvivő nem volt hajlandó közölni. Colin Powell amerikai külügyminiszter szerda esti belgrádi villámlátogatásakor már ismerte is a hágai találkozó eredményeit, s elégedettséggel szólt a szerbia-montenegrói hatóságok együttműködési készségéről. Tárgyalópartnerei, Szvetozar Marovics szerbia-montenegrói elnök és Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök nyilatkozataikban ugyancsak azt hangoztatták, hogy az ország eleget tesz kötelezettségeinek. Ebből pedig egyértelműen az következik – s ez a amerikai elvárás is –, hogy kiszolgáltatják a hágai vádlottakat, Ratko Mladics tábornokot, a „vukovári trojka” két szökésben levő tagját, Veszelin Sljivancsanint és Miroszlav Radicsot. Szvilanovics Strasbourgban kijelentette, hogy Hágában nem volt
szó az alkut felkínáló Legijáról, de arról igen, hogy a szerbiai nyomozásokat kiterjesztik azokra a személyekre, akik már Scheveningenben vannak.
Nebojsa Pavkovics volt vezérkari főnököt azzal az alapos gyanúval helyezték vizsgálati fogságba, hogy köze volt néhány bűncselekményhez. A hadsereg egyes tagjai segítettek a bűnözőknek, s erről a vezérkari főnöknek tudnia kellett. Rendőrkézre került Dragoljub Milanovics, a Szerbiai RTV volt vezérigazgatója, akit 10 évre ítéltek, de a zimonyi klán eddig sikeresen védte és rejtegette.