Zsarolás

Szerencséje Medgyessy Péternek, hogy a virtuális (nemzeti) középtől egy kicsit mégiscsak balra áll. Máskülönben – ha jobboldali politikus lenne – szerda esti nyilatkozata után gyilkos kartácstüzet zúdítana rá a véleményformáló médiaértelmiség, azt harsogva, hogy „a miniszterelnök bünteti Budapestet”, illetve „szembefordítja a vidéket a fővárossal”. A „közszolgálati” MTV Este című műsorában a kormányfőt jórészt arról a témáról faggatta a nem túl harcias riporter, amiről a kampánycsend miatt nem szólhatok, de bevezetésként érintettek néhány egyéb kérdést is.
Ekkor fogalmazott úgy a miniszterelnök, hogy a vidék Magyarországa előtt is el kell számolnia a kormánynak a tervezett négyes metróra elköltendő súlyos összegekről. Azt is világossá tette, hogy a kabinet ugyan szeretne megegyezni a fővárossal, de nem tudja az építés teljes költségét magára vállalni. Medgyessy Péter végezetül – félreérthetetlen módon Demszky Gáborra utalva – megjegyezte, nem szeretné, ha bárki azt gondolná, hogy zsarolhatja a kormányt.
Itt tartunk csaknem egy évvel a Budapestnek állítólag szárnyakat adó kormányváltás után: a négyes metró megépítésének ügye egy millimétert sem haladt előre, az MSZP–SZDSZ-kormány által készített idei költségvetésben ilyen tétel nem is szerepel, s a finanszírozásról szóló egyeztetés ebben a pillanatban csúnya nyilatkozatháborúba látszik fulladni. Tekintve, hogy a baloldal a négyes metró ígéretével és az előző kormány büntetőpolitikájáról szóló hamis vádjának agyakba sulykolásával két választást is megnyert tavaly Budapesten, a történet felettébb kínos.
Medgyessy talán kezdi érteni, hogy miért ellenezte az MSZP számos vezetője (köztük a budapesti szervezet prominensei) októberben a szocialista főpolgármester-jelölt visszaléptetését. Tizenkét év tapasztalata szólt Demszky ellen: a főpolgármester úgy képzeli el egy beruházás megvalósítását, hogy a pazarló és szakszerűtlen gazdálkodás miatt szűkös saját forrás helyett állami támogatást követel; ő maga csak a szalag átvágásánál szeret megjelenni jellegzetes mosolyával – ha szerencséje van, az esemény épp kampányidőszakra esik.
Demszky Gábor egyébként nyilatkozataival valóban zsarolni próbálja a kormányt: ha nem lesz négyes metró, Medgyessyék elveszítik a következő választásokat; a főváros kivonulhat a metróépítésből – hangoztatja. Csakhogy a jelek szerint elődjéhez hasonlóan a Medgyessy-kormány sem fogadja el a diktátumot, és ragaszkodik az arányosabb költségmegosztáshoz, a főváros gazdasági átvilágításához. Egyelőre nem tudni, hogy a közönségnek szóló, látványos megegyezéssel záruló színjátékkal; vagy a koalíció működésére is kiható súlyos politikai konfliktussal állunk szemben – csak annyi biztos, hogy ebben a játszmában csupán sakkfigurák a közlekedési káosz benzingőzében fuldokló budapestiek.
Utóbbi esetben a főpolgármester helyzete látszik nehezebbnek: a koalícióba belesimuló pártja Demszky kedvéért nem fogja a végsőkig feszíteni a húrt, Kuncze Gábor politikai hátterét nem a fővárosi SZDSZ-frakció jelenti. Azt pedig még a főpolgármesternek is nehéz lesz elhitetnie, hogy a metróberuházás nem az ő kompromisszumképtelensége, gyerekes duzzogása, hanem a kormány rosszindulata miatt szenved ismét késedelmet.
Medgyessy és Demszky egyszer már megállapodott a négyes metró finanszírozásáról: a jelenlegi kormányfő egy utolsó heteit élő kabinet pénzügyminisztereként írta alá az egyezséget 1998-ban. Nem túl biztató előjel, hogy ezt a megállapodást a Legfelsőbb Bíróság jogerősen törvényellenesnek ítélve megsemmisítette.