Nagykálló alig tízezer lakosú kisváros, ahol az intézmények öszszevonásával kapcsolatos döntés jócskán felkavarta a kedélyeket. – Hallottuk, hogy átszervezés készül, elbocsátások lesznek, és a konyhát, a karbantartást meg a takarítást vállalkozásba akarják adni – mondja zaklatottan Vass Istvánné, a Korányi Frigyes Gimnázium konyhai dolgozóinak szószólója. – Arról is hallottunk, hogy elsősorban a bent dolgozókra számítanak mint vállalkozókra. Mi azonban 45–55 év között egyszerű asszonyok vagyunk, nem tudunk vállalkozni. Kétségbe vagyunk esve, hogy mi lesz velünk: hányan kellünk, kellünk-e egyáltalán a jövendőbeli vállalkozónak, vagy máshonnan hoz embereket magának.
Az igazgatói irodában Lipták Lajos gimnáziumigazgató osztja meg velem gondolatait. Mint mondja, megérti a technikai dolgozók félelmeit, de megérti az önkormányzatot is: – Miért is ne lehetne a kiszolgáló feladatokat magánosítani, ha az olcsóbb az önkormányzatnak? A lényeg, hogy a feladatok jó színvonalon el legyenek végezve. Ha a tulajdonos ezt garantálja, iskolaigazgatóként több energiát fordíthatok a szakmai munkára, hiszen a technikai személyzet irányítása nem az én feladatom többé. A szakmai feladatok átszervezésével szemben viszont vannak fenntartásaim. A középiskolák egyetlen intézménybe tömörítése ugyanis meglátásom szerint azzal fenyeget, hogy elvész a sajátos arculatuk. A Korányi egy patinás hírű, több tagozatú gimnázium, ahol két tannyelvű oktatás is folyik, néhány évvel ezelőtt még országos beiskolázásúak voltunk. Nem tudom, hogyan jelenik meg majd mindaz, amit a Korányi név évtizedekig jelentett, ha egybeolvadunk a szakközépiskolával és a szakmunkásképzővel – sorolja félelmeit az igazgató, majd hozzáteszi: sem a szakmai, sem a gazdasági intézkedésekkel kapcsolatosan nincs megfelelő tájékoztatás, és ez megnehezíti az átszervezést az intézményben.
Nem kevésbé aggódó Vasasné Haklik Marianna, a Városi Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő és Krízisközpont vezetője sem, aki úgy látja, az átszervezést követően több fontos feladatnak nem lesz gazdája.
– Nem tudom, mi lesz a hajléktalanellátással, a nappali melegedővel, s az átmeneti otthonnal – teszi fel a kérdését.
Sitku Károlyhoz, Nagykálló jegyzőjéhez kérdésekkel megrakodva érkezem. A köztisztviselő szerint alaptalan az az állítás, hogy a hivatal nem tájékoztatta az embereket a tervezett lépésekről. – Megértem, hogy akinek az állását érinti az intézményi reform, annak semmilyen tájékoztatás nem pótolja az elvesző munkahelyet. Az önkormányzatnak azonban nemcsak ezt kell mérlegelnie, hanem azt is, hogy hogyan tud a fejlesztésekhez forrást teremteni. Erre pedig nem kínálkozik más megoldás, mint az intézményrendszer kiadásainak ésszerű csökkentése. Ebből számításaink szerint már jövőre mintegy 200 millió forint megtakarításhoz jutunk. Ami azt jelenti, hogy saját erőt képezhetünk az utak rendbetételéhez, a szennyvíztelep fejlesztéséhez.
A radikális változást tárgyaló április 30-i közgyűlés munkájában Nagykálló egyetlen jobboldali önkormányzati képviselője, Oroszné Nagy Matild már nem vehetett részt, hiszen az örökösen ellenvéleményt megfogalmazó és azt saját alapítású lapjában, a Kállai 2-ben rendszeresen publikáló képviselőt összeférhetetlenség címén április 23-án kizárta soraiból a testület. A vékony, fiatalos asszony elmondta: – Mivel egyedüli fideszes képviselő vagyok, az elmúlt hónapokban sem voltam a baloldali többségű testület dédelgetett kedvence.
Oroszné csakúgy, mint a többi képviselő, április 7-én kapott telefonértesítést a polgármesteri hivatalból, hogy másnapra rendkívüli testületi ülést hívott össze a polgármester. Csak 8-án reggel derült ki, hogy az egyetlen napirend az ő „ügye” lesz. A polgármester közölte: tíz képviselő beadvánnyal fordult hozzá, vizsgálják ki, nem összeférhetetlen-e az ügyvédnő képviselői megbízatásával az, hogy ő az alapítója és az egyik rendszeres munkatársa a Kállai 2 című városi havilapnak, amiről annyit kell tudni, hogy ellenzéki orgánum.
Az indítványt a képviselő-testület megszavazta, s a kizárás az április 23-i testületi ülésen meg is történt.
A képviselő asszony erősen kifogásolja a vele történteket, és álláspontja alátámasztásául elsőként a képviselők jogállásáról szóló törvényt teszi elém. Ebben nem szerepel olyan, hogy egy lap alapítója, illetve a cikkeket író személy ne lehetne önkormányzati képviselő. Szerepel viszont olyan, hogy helyi és körzeti lapkiadó, annak vezető munkatársa, illetve lapszerkesztő nem lehet képviselő. Ezekről a tevékenységekről viszont Oroszné esetében szó sincs.
– Felülvizsgálati kérelemmel fordultam a bírósághoz – mondja Oroszné.
– A képviselő asszony figyelmét többször is felhívta a polgármester úr arra, hogy az összeférhetetlenséget szüntesse meg – mondja Sitku Károly jegyző, amikor Oroszné kizárásának körülményeiről faggatom. – Ő azonban nem tett eleget ennek a kérésnek, és most összefüggéseket keres a törvényes eljárás mögött. A bíróság ellenkező irányú döntéséig természetesen nem vehet részt a testület munkájában, hiszen a törvény úgy rendelkezik, hogy a képviselői megbízatás az összeférhetetlenség kimondásával megszűnik. A felülvizsgálati kérelemről a független bíróságnak kell 30 napon belül döntést hoznia. Ez persze nem érinti azokat a dolgozókat, akik a vitatott összevonás miatt elveszíthetik a munkahelyüket. Nincs már olyan személy sem, aki az ellenvéleményét megfogalmazná a testületi üléseken. Megy a város előre.
Előre?
origo.hu
Újabb botrányos pénzügyek derültek ki Magyar Péter testvéréről - videó
