Hiteltelenné vált a Smart-program

Tiltakozik a Menedzserek Országos Szövetsége és a Joint Venture Szövetség, mert a SMART–1 program esetében számos olyan pályázat elutasítása várható, amelyek a kiírás eredeti feltételeinek megfeleltek. Véleményük szerint a Magyar Fejlesztési Bank által megfelelőnek ítélt pályázatok elutasítása forráshiánnyal sem indokolható.

Aggodalommal figyelik a külföldi pénzpiacok magyar befektetések iránti bizalmának megingását, a magyar gazdaság versenyképességének, a külföldi tőke beáramlásának folyamatos csökkenését a Menedzserek Országos Szövetsége (MOSZ) és a Joint Venture Szövetség (JVSZ) vezetői és tagjai. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a kialakult helyzet sürgős, határozott, következetes és egyértelmű állami lépéseket tesz szükségessé, különösen a versenyképes beruházások pályázatainak elbírálásával kapcsolatban. Emlékeztetnek a Világgazdaság című üzleti napilapban lapban megjelent két cikkre, melyek szerint a SMART–1 pályázatok esetében számos olyan pályázat elutasítása várható, amelyek a kiírás eredeti feltételeinek megfeleltek. A közlemény szerint, ha ez így van, akkor ez ellen tiltakoznak.
Kifogásolják, hogy a bírálóbizottság a pályázatok értékelése során olyan új pontozásos rendszert alkalmazott, melyeknek csupán néhány elemét közölték az eredeti kiírásban. A konkrét értékelési mutatók alapján adható pontszámokat és azok súlyozását előzetesen nem hozták nyilvánosságra. Így a cégek nem ismerhették meg az „új” elvárásokat, ezáltal saját esélyeiket sem tudták előre felmérni.
A szövetségek szerint ha a megfelelt pályázatokat a kiírásban nem szereplő pontozásos értékelés alapján utasítják el, akkor ez alapján a cégek azt a következtetést vonhatják le, hogy a pályázati rendszer és az értékelési eljárás nem felel meg a nyilvánosság, az átláthatóság, a kiszámíthatóság elvének. Ez pedig azt jelenti, hogy az elutasított pályázó beruházását már nem tartja kívánatosnak a magyar állam. Emiatt viszont a SMART Hungary program hitelét vesztheti, ami a külföldi tőke beáramlásának további csökkenését okozhatja. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által megfelelőnek ítélt pályázatok egy részének elutasítása – bármiféle új értékelési rendszerre való hivatkozással – forráshiánnyal sem indokolható.
A befektetésösztönzés hatékonyságának növelése érdekében a szövetségek az alábbiakat javasolják: a gazdasági tárca minél több pályázatot fogadjon el, hiszen a beruházások eredményeként a cégek által befizetendő adókból és járulékokból bevétel keletkezik. Másodsorban Medgyessy Péter korábbi nyilatkozata szerint járjon el a tárca. Vagyis: „Kevésbé személyfüggővé kell tenni az elbírálást, ha valaki tudja teljesíteni a feltételeket, akkor automatikusan kapja meg a támogatást.” Harmadsorban pedig: ha a keretek kimerülnek, akkor a kormány a pályázó cégek által már befizetett vagy a nyertes pályázók által befizetendő adók és járulékok terhére gondoskodjon a keret feltöltéséről. Javasolják továbbá, hogy a minisztérium tekintsen el az MFB által megfelelőnek minősített pályázatok utólagos szelekciójától. Elképzelésik szerint a tárca mérje fel és tegye közzé az állami támogatással megvalósult versenyképes beruházások eredményeit. Ennek ismeretében vizsgálja felül a befektetésösztönzés e kiemelt fontosságú eszközének jelenleg tapasztalható, indokolatlanul alulértékelt szerepét, s olyan pályázati rendszert működtessen, mely a jelenleginek két-háromszorosára növeli a mobilizálható működőtőke-behozatalt és a hazai befektetésekből megvalósuló beruházásokat.
A kifogásokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megalapozatlannak tartja. Álláspontjuk szerint: nincsenek új elvárásaik, melyeket a pályázók ne ismerhettek volna meg, az értékelés kizárólag az ismert kritériumok alapján történt. A magyar állam minden beruházást kívánatosnak tart, ugyanakkor a versenyképesség-alapú pályázatok esetében az állam szerepe nem terjedhet ki egyes projektek életképességének támogatásokon keresztüli biztosítására. Egy projektet nem a támogatás tesz versenyképessé, ellenkezőleg: a projekt versenyképességét a támogatás elnyerése igazolja.
A gazdasági tárca aláhúzta: az elbírálás alapelve, hogy a jók közül a legjobbak nyerjenek támogatást. Az alkalmazott eljárás megfelel a nyilvánosság és az átláthatóság követelményének, a pályázatok azonos elbírálási szempontok alapján kerültek rangsorolásra, a pályázók bármikor betekinthetnek a bírálóbizottság jegyzőkönyvébe, s az eredmények nyilvánosak.