Dúl a Brau-háború

Egyre jobban bonyolódik az az amúgy nagyon egyszerű felvásárlási ügy, mely az idei év egyik legnagyobb spekulációs botrányának kiáltható ki, s ez nem más, mint a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. felvásárlása. A hollandiai székhellyel rendelkező Heineken az idei év elején közölte, hogy megvásárolja a legnagyobb osztrák sörgyárat, a BBAG-t. A magyar piac is készült a Heineken ajánlatára, csak egy „picit” elméretezték a várható árat, ebből fakad az, hogy a befektetők minden fórumot felhasználnak annak érdekében, hogy érvénytelenítsék az ajánlatot.

Tizenkét éve, hogy a magyar állam úgy döntött, privatizációra bocsátja a legnagyobb hazai sörgyártó céget, az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt.-t, így az osztrák BBAG csoport (Österreichische Brau-Beteiligungs Aktiengesellschaft) többségi tulajdonába került a soproni és a martfűi gyár. Azóta jelentős modernizáción esett át mindkettő. Sok milliárdot fordítottak a gyártás és a csomagolás korszerűsítésére, a minőség fejlesztésére. Modernizálták a főzést, az erjesztést, a szűrést, illetve bevezettek egy vadonatúj logisztikai rendszert is, Sopronban új hordó- és doboztöltő gépsort állítottak üzembe. A beruházások eredményeképpen 2001-ben a soproni gyár éves termelési kapacitása eléri az 1,2 millió, a martfűi gyáré pedig a 600 ezer hektolitert. Mind a soproni, mind a martfűi gyár 7000 négyzetméteres készáru-raktára 14 millió palack tárolására alkalmas.
Az 1991-es privatizációt követő mérföldkő a társaság életében az 1994-es budapesti értéktőzsdei bevezetés és előtte a nyilvános kibocsátás volt. A 9 évvel ezelőtti kibocsátás során az ÁPV Rt. jogelődje, az ÁVÜ 501 806 darab 1000 forint névértékű osztalékelsőbbségi részvényt értékesített nyilvánosan, ebből 297 797 darabot kedvezményes részvényvásárlási program keretében kárpótlási jegyért lehetett becserélni. A következő években az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt. beolvadt a Soproni Sörgyár Rt.-be és létrejött a mai is működő Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. (Brau). Tíz darab kárpótlási jegyért 4 darab Brau-részvényt adtak. A soron következő állomás a cég életében az 1999-es zártkörű tőkeemelés volt, majd a következő évben az alaptőke leszállítása a dolgozói részvények bevonása mellett.
Idén ősszel a BBAG mint többségi tulajdonos, megállapodott a holland Heinekennel, hogy egyesítik közép-európai sörgyártó kapacitásukat, ennek keretében a Heinekent képviselő Amstel Sörgyár Rt. felvásárlási ajánlatot tett a BÉT-en forgó Brau-papírokra. A Heineken tavasszal közölte, hogy az osztrák BBAG-t és a Brau Union AG-t meg kívánja vásárolni. A holland társaság nyilvános ajánlatott tett a GeBAG (Getränke-Beteiligungs-AG) papírjaira és a szóban forgó sörgyári részvényekre. Az ügylet sikeresen zárult, a Heineken előbb megszerezte a GeBAG-ot, majd a törvényi előírásoknak megfelelően a többi sörgyártó leányvállalatra is ajánlatot tett. A Heineken a BBAG részvényeseinek papíronként 127,27 eurót, míg a Brau Union AG tulajdonosainak 124 eurót ajánlott minden egyes részvényért. Az ajánlati felár a törvényi előírásoknál 34 és 45 százalékkal volt magasabb.
Amikor kiderült, hogy az EU versenyhivatala engedélyezte a megvásárlást és ismertté váltak az ajánlati árak a magyar tőzsdén, a spekulánsok őrült rohamban kezdték el felvásárolni a Brau Union Rt. részvényeit. A Brau-papírok ára a májusi 5000–6000 forintos árszintről 16 ezer forint fölé emelkedett, sőt, később a 20 ezer forintos szintet is megközelítették. A befektetők ugyan tudták, hogy a magyar törvényi szabályozás szerint a papírok korábbi 180 napos forgalommal súlyozott átlagárát kell alapul venni minden nyílt ajánlat megtételéhez, ez ebben az esetben 12 806 forint volt. A piac megdöbbenve vette tudomásul, hogy az osztrák példát nem követte a holland cég – hiszen nem kötötte semmi sem a magasabb árajánlathoz –, azaz a törvényi minimumon tett ajánlatot, annak megtételekor szeptember 8-án a Brau tőzsdei ára 19 410 forint volt.
Innen következett az ügy Canossa-járása, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is vizsgálatot kezdeményezett a felvásárlási ügyben. Előbb olybá tűnt, hogy tisztességtelen árfolyam-befolyásolás történt az ügyben, de később a felügyelet csupán a felvásárlási ajánlatban talált formai hibát. A PSZÁF utolsó határozatával megengedte, hogy a Brau-papírokat felvásárolja az ajánlattevő Heineken.
Jelenleg ott tart az ügy, hogy a TEBÉSZ foggal-körömmel küzd a még 6,8 százaléknyi Brau Union Rt. tulajdonnal rendelkező befektetőkért, annyira elszánt, hogy a PSZÁF utolsó határozatát, melyben jóváhagyta a Brau Union-felvásárlást, bírósági úton támadta meg. A TEBÉSZ szerint a PSZÁF egy olyan vételi ajánlatot hagyott jóvá, amely több helyen is figyelmen kívül hagyja a tőkepiaci törvényben lefektetett szabályokat. A TEBÉSZ szerint a helyes ár az osztrák felvásárlási ajánlatban szereplő érték lenne, az viszont 32 ezer és 85 ezer forint között van. Szakértők esélytelennek tartják a TEBÉSZ keresetét, szerintük csupán időhúzásra jó a bírósági beadvány, egyúttal rámutattak, hogy korábban a befektetőket óvatosságra intették a Brau- részvények kapcsán. Mint megírtuk, az elemzők túlzottnak tartották azokat a piaci elvárásokat, hogy a Brau-részvényekért 20 ezer forint körüli árat fizessen egy felvásárló.